INFONIA e-inclusion hírlevél tizedik szám TARTALOMJEGYZÉK A hónap témája: Szélessávú számok, és amire figyelni kell az értékelésük során Statisztika A hónap száma: 1,463,632,361 Tudomány Magyarország: még mindig leszakadó információs társadalom Hírek A HÓNAP TÉMÁJA CSÓTÓ MIHÁLY: SZÉLESSÁVÚ SZÁMOK, ÉS AMIRE FIGYELNI KELL AZ ÉRTÉKELÉSÜK SORÁN A Point Topic és az OECD is a közelmúltban tette közzé legfrissebb adatait a szélessávú hozzáférésekről. Az előbbi cég negyedévente tudósít a broadband-kapcsolatok számának alakulásáról, míg az OECD félévente ad ki jelentést a tagállamaiban mérhető penetrációról. Mindkét adatsor alkalmas a főbb trendek bemutatására, illetve egymással összehasonlítva az ellenőrzésre is. A Point Topic adatsorai alapján 2006 végén közel 282 millió szélessávú vonal volt a világon, a tavalyi év utolsó negyedévében majd 18 milliós növekménnyel. Az éves növekedési ráta 31 százalékos volt, a száz főre jutó előfizetések száma elérte az 5,4% értéket. Az impresszív növekedés ellenére vannak olyan területek, ahol a szélessáv már elérte a telítődési pontját (pl. Ázsia fejlettebb térségéiben). Az előfizetések számát tekintve továbbra is az Egyesült Államok az első helyezett, Kína és Japán előtt. Ha a 100 főre jutó előfizetéseket nézzük, Dánia vezet, Izland és Hollandia előtt; a listán elsősorban skandináv országok tanyáznak az élmezőnyben. A technológiai oldalt figyelembe véve a xDSL továbbra is őrzi jelentős előnyét (65,7%) a kábelmodem előtt (22,3%), de a száloptika (FTTx) egyre nagyobb szeletet hasít ki a tortából, a részesedése már 10 százalék felett jár, azaz 30 milliónál is több előfizetője van világszerte. Az OECD 30 országában készült felmérés is hasonló tendenciákat mutat: egy év alatt 26 százalékos növekedési rátával 197 millióra nőtt a szélessávú kapcsolatok száma. Az OECD államaiban így 17 előfizetés jut 100 lakosra, ez 3,5-tel több a 2005-ös értéknél. Az országok rangsorában itt is Dánia, Hollandia és Izland áll az élen (a sorrend tehát itt más a dobogó alsó két fokán), de az első tízben itt is főként skandináv államok találhatók, valamint Korea és Kanada; az első két országban a penetráció meghaladta a 30-as értéket 100 főre vetítve. Érdekes, hogy az élen álló országok mutatták be a legnagyobb ütemű növekedést is. A Point Topic számainál említettük, hogy a világ FTTx előfizetéseinek száma 30 millió körül van. Az OECD számaiból az is kiderül, hogy ebből 8 millió (!) Japánban található. A technológia szempontjából az OECD országaiban is (a hagyományosan kábel uralta Kanadát és Egyesült Államokat kivéve) az DSL a vezető platform (részesedése 62%), a kábel modem részaránya picit magasabb (29%), míg a FTTx némileg alacsonyabb (7%), mint a világátlag. Ezeknek a számoknak az értékelésekor néhány dolgot nem árt figyelembe venni. Ezek közül a legalapvetőbbeket gyűjtötte össze Daniel K. Correa (Information Technology and Innovation Foundation); elemzésében az USA egyre nagyobb térvesztését igyekszik elemezni. A három legfontosabb faktor, amelyet az értékeléskor nem szabad elfelejteni: a szélessáv ára, annak gyorsasága, illetve az országok háztartásainak mérete. Az első kettőnek a fontosságát könnyen beláthatjuk egy egyszerű példa alapján: a különböző listákon Svájc gyakran megelőzi Japánt, ha egyszerűen a „szélessávot” nézzük. Ezek a listák azonban elrejtik azt, hogy míg Japánban már a jelentős száloptikai térhódításnak köszönhetően (mely a lakosság 75 százaléka számára elérhető manapság) a 100 mbps-os sebesség már-már mindennaposnak számít, hihetetlenül alacsony, áltagban 27 dolláros áron, addig Svájcban a legszélesebb körben leterjedt 2,4 mbps kapcsolat ára megközelíti az 52 dollárt havonta. A háztartások méretének kérdése is furfangos: jelentős különbség van az európai és az ázsiai háztartásokban élők számában. Koreában ez az érték 3,1, míg Svédországban 1,9. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi előfizetés csaknem másfélszer annyi ember számára teszi elérhetővé a szélessávot. Az ITIF kutatója ezzel a három tényezővel módosította az OECD rangsorát, melyben így Korea és Japán komoly előnnyel végzett az első két helyen, de Franciaország és Portugália is 6-6 helyet lépett előre, míg Dánia, Luxemburg és Svájc jelentősen visszaesett. Ez utóbbi elemzés természetesen csak vázolja, hogy milyen csalókák lehetnek alkalmasint ezek a rangsorok, melyek értelmezésére újabb és újabb rétegekben is lehetőség nyílik. Egy azonban biztos: akármennyit játszunk a számokkal, egy megfelelő politikával megtámogatott, jól működő piaccal rendelkező ország mindig az élmezőnyben fog szerepelni. Forrás Daniel K. Correa - Assessing Broadband in America: OECD and ITIF Broadband Rankings http://www.itif.org/files/BroadbandRankings.pdf Point Topic World Broadband Statistics 2006 Q4 http://point-topic.com/contentDownload/dslanalysis/world%20broadband%20statistics%20q4%202006.pdf OECD Broadband Statistics to December 2006 http://www.oecd.org/document/7/0,2340,en_2649_34223_38446855_1_1_1_1,00.html Kapcsolódó link Current Market Trend: Tariff benchmarking over 240 operators worldwide http://point-topic.com/content/dslanalysis/BBAtfbenchq107070425.htm STATISZTIKA A hónap száma: 1,463,632,361 Ennyi ember használ internetet a világon az Internet World Stats weboldal felmérése szerint. Az oldal évek óta méri számos forrás alapján az internetezők számát összességében és kontinensenként is. Ugyanekkor a Föld lakossága 6,676,120,288 főre rúg, ami azt is jelenti, hogy 2008-ban a Föld népességének 22%-a használ internetet, szinte biztos, hogy 2009-ben kijelenthetjük azt, hogy a Föld népességének negyede internethasználó. TUDOMÁNY Magyarország: még mindig leszakadó információs társadalom Az Európai Unió tagállamainak információs társadalmi rangsorára vonatkozó összehasonlító adatok statisztikai elemzések útján születtek: az összes figyelembe vett mérőszám európai uniós átlagát 0-nak tekintették, majd ettől pozitív illetve negatív irányba helyezték el az átlagot meghaladó, illetve az átlag alatt maradó összesített értékeknek megfelelő kis téglalapokat. Az így kapott diagrammból leolvasható, hogy az egyes országok erőssége vagy gyengesége a domináns-e az uniós átlaghoz mérten. A legkevésbé fejlett országok esetében a téglalap teljes egészében az átlagot jelképező vonal alatt helyezkedik el, vagyis az indikátorok több mint 75%-a az átlag alatt van. Ilyen Bulgária, Ciprus, Görögország, Lengyelország és Románia, de majdnem ugyanebbe a csoportba sorolható: Szlovákia, Magyarország, Olaszország és Litvánia; esetükben a jelölőnégyzet kevesebb, mint egynegyede van csupán az átlag fölött. Ellentmondásos néhány ország esete. Dánia, Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia és Svédország esetében azt látjuk, hogy a pozitív illetve negatív tartományok egyaránt az átlag felett helyezkednek el, azaz a figyelembe vett összes jelzőszám több mint 75 százaléka meghaladja az átlagot. Az élvonalba tartozik még Ausztria, Belgium, Németország, Franciaország, Luxemburg és az Egyesült Királyság. Esetükben az összesített adatoknak megfelelő jelölőnégyzet kevesebb mint egynegyede van az uniós átlag alatt. Tehát az Európai Unióra jellemző fejlettségi szinthez viszonyítva az információs társadalom tekintetében Magyarország még mindig lemaradásokkal küzd, a teljesítménymutatók jóval az EU átlaga alatt maradnak. Továbblépést a fejlődésben az IKT szektor erősítése, a rendszeres internet-felhasználók számának növelése, valamint a lakosság e-készségének növelése jelenti. A szélessávú penetráció 2008 elejére 15 százalékra nőtt, de ez még mindig az EU átlag alatt van, ami 20 százalék (ráadásul ez az arányszám 2010-re 30 százalékra kell hogy emelkedjen). Ma az internet-kapcsolattal rendelkező háztartások 86 százalékában szélessávú internet van, ami viszont meghaladja az EU átlagot, ezáltal az előző évhez képest a rangsorban Magyarország 3 helyezéssel előrébb került. Az online szolgáltatások igénybevételének üteme gyorsabban nő, mint a tagállamokban általában. Az internet–telefónia és videokonferencia használatot alapul véve szintén fejlődés tapasztalható, a 15. helyről a 9. helyre lépett az ország. Magyarország nagy IKT szektorral rendelkezik, gyakorlatilag az exportjának egynegyedét ez a terület teszi ki, de nem arányosan fektet be a szektort érintő K+F-be. A vállalkozások összekapcsolása, az e-üzlet és e-kereskedelem viszonylag alacsony fejlettségi szinten van. A magyar e-közigazgatási szolgáltatások teljes online elérhetősége 2004-2006 között elérte az EU átlagát, de sajnos ez az érték alig változott, így hazánk itt is az európai uniós átlag alá került. Az állampolgárok és a vállalkozások által igénybe vett online szolgáltatások száma jelentősen növekedett 2007-ben, de még mindig az átlagérték alatt van. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elektronikusan elküldött kitöltött nyomtatványok száma megegyezik az EU átlagával. Pedig a közigazgatás, a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére, így a figyelem, a fejlesztési törekvések középpontjában változatlanul ott találhatók az e-közigazgatás tématerületei. A fejlesztési irányoknak egyértelműen az adminisztrációs terhek csökkentése, a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint a felhasználói elégedettség növelése felé kell elmozdulniuk. Az Európai Bizottság kiemelten kezeli a legnagyobb hatású szolgáltatások fejlesztését, amelyek közé elsősorban a határokon átnyúló elektronikus személyazonosítás, az elektronikus aláírás, a közbeszerzés, valamint az online adózást sorolják. Az utóbbi kivételével Magyarország jelentős lemaradásban van ezeken a területeken. Visszatérő probléma, hogy a 20 (Magyarországon 27) kötelezőnek tekinthető online közszolgáltatáson kívüli – a felhasználói igényeket és elvárásokat figyelembe vevő további – szolgáltatás-bővítés szinte egyáltalán nem valósul meg sem az államigazgatás, sem az önkormányzatok esetében. Pedig az Unió által mért, vizsgált 20 online alapszolgáltatás körülbelül a közigazgatási szolgáltatások mindössze 14-15 százalékát teszi ki. HÍREK Microsoft kezdeményezés A Microsoft nem kevesebb, mint öt millió eurós programot indít Európában. A program célja a digitális megosztottság csökkentése közel 30 országban non-profit szervezeteken keresztül. A projektek széles körűek, lesznek fogyatékossággal élők számára szólók, de lesznek programok munkanélkülieknek, időseknek is. A kezdeményezés segítségével 4,7 millió embert terveznek elérni. http://news.softpedia.com/news/Microsoft-Fuels-European-E-Skills-and-E-Inclusion-99290.shtml EU projekt az idősekért 400 fő részvételével, egy éven keresztül fog tartani az Európa Tanács által támogatott pilot projekt. A projekt célja az idősek életminőségének növelése, a résztvevők ilyen megoldásokat fognak tesztelni. Az IKT eszközök között az önálló életvitelt segítő alkalmazások, és egészségügyi monitorozásra alkalmas rendszerek is lesznek, de egyelőre konkrétum nem hangzott el. Kíváncsian várjuk jövőre a projekt kibontakozását. http://www.ehealthnews.eu/content/view/1419/27/ WIP: érdektelenek a magyarok a világháló iránt Világviszonylatban is rendkívül alacsony az internet iránti érdeklődés Magyarországon, a felnőtt korú magyar lakosság több mint fele használja az internetet - állapította meg a tizenhárom ország adatait összegző World Internet Project (WIP) nemzetközi jelentés, amelynek eredményeit kedden mutatták be sajtótájékoztatón Budapesten. http://www.sg.hu/cikkek/64448/wip_erdektelenek_a_magyarok_a_vilaghalo_irant Nettelenül a digitális korban Országszerte több mint harminc helyszínen indult be idén a gazdasági minisztérium támogatásával az úgynevezett Netrekész program, aminek jegyében bárki tanulhat ingyenesen internethasználatot. A Netrekész pályázat nyertesei elérik az idősebb korosztályt, a hátrányos helyzetűeket, az elmaradott kistérségekben élőket egyaránt. http://nol.hu/tud-tech/lap-20081208-20081208-17 Az esélyegyenlőség technológiája 2008 az Európai Unióban az e-Befogadás és az esélyegyenlőség éve. A Piac & Profitnak Viviane Reding, az unió információs társadalom- és médiaügyekért felelős biztosa beszélt arról, miért kulcskérdés a 21. században a digitális írástudás széles körű elterjesztése. A beszélgetés egyértelműen rávilágít: az információs társadalom modernkori felfogásban már az emberi szükségletekről, lehetőségekről és különösképpen az esélyegyenlőség megteremtéséről szól, s nem technológiákról vagy gépekről. http://www.piacesprofit.hu/?r=22411 EP: csökkenjen a digitális szakadék a tagállamok között! „A szélessávú internethez való hozzáférés biztosítása az állami gondoskodás részét képezi, széles körű és jó minőségű kínálatnak, valamint elérhető áraknak kell jellemeznie” — olvasható a tervezetben. A tervezetről decemberben döntenek. http://www.emasa.hu/cikk.php?id=4490 25 millió a kommunikáció akadálymentesítésére Huszonötmillió forint értékű adományt kapott a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete a Pannontól. Az adományozás szorosan kapcsolódik az idei e-befogadás évéhez, melynek célja a digitális felzárkóztatás elősegítése. http://www.uzletietika.hu/20081216/25_millio_a_kommunikacio_akadalymentesitesere Átadták az idei Európai e-Befogadás Díjakat December első napján a Bécsben megrendezett európai e-befogadás konferencián hét kategóriában ítélték oda az „e-Befogadás – légy részese!” kezdeményezés keretében életre hívott Európai e-Inclusion díjakat. A cél: elismerni és a szélesebb közönséggel is megismertetni azokat a legjobb és leginnovatívabb szervezeteket és programokat, amelyek az információs és kommunikációs technológiák használata segítségével igyekeznek enyhíteni a társadalom megosztottságán. Európa 34 országából 469 projekt nevezett a megmérettetésre, ebből 35 (kategóriánként 5-5) került a döntőbe. Közülük a díjat a következők kapták (zárójelben a kategóriák): London Borough of Newham (tartalmas öregkor), A-Clinic Foundation (marginalizálódott fiatalok), Kyyjärven kunta (földrajzi befogadás), Milton Keynes Council (kulturális diverzitás), Association ’Langas I ateiti’ (digitális írástudás), Synscenter Refsn?s (eHozzáférhetőség), Sotiria Hospital (befogadó közszolgáltatások). European e-Inclusion Awards 2008 – Winners announced http://www.epractice.eu/newsletter/clickthrough/74/0/5265 http://www.e-inclusionawards.eu/ Szűkülőben a digitális szakadék Jóval kisebb, szűkebb lehet valójában a fejlődő és a fejlett országok közötti digitális szakadék, mint azt korábban gondoltuk - előbbiek esetében a hordozható eszközök és a vezeték nélküli technológiák segítenek behozni a lemaradást. http://www.sg.hu/cikk.php?cid=64544 Internetes buszmegállók Monokon Négy fűtött buszmegállót adtak át szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon, amelyekben internet, telefon, kábeltelevízió, italautomata és mosdó szolgálja az utazók kényelmét. http://www.sg.hu/cikk.php?cid=64671 IMPRESSZUM Rab Árpád – szerkesztő Csótó Mihály – Körkép és hírek rovat Köszönjük a szerzőknek, hogy engedélyezték írásaik közlését. Szeretettel várjuk a téma iránt érdeklődők saját írásait, híreit, észrevételeit. A hírlevélre közvetlenül feliratkozni az alábbi e-mail címen lehet: enclusion-regisztracio@ittk.hu Ez a folyóirat szám a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Apponyi Albert programja keretében kiírt Mecenatúra pályázaton elnyert támogatás segítségével készült. Partnerünk az e-Inclusion.hu - Az információs társadalmi befogadás magyar oldala http://einclusion.hu/