Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

 

XV. évfolyam 1. szám

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

 

BEVEZETŐ

 

KALEIDOSZKÓP

 

Kárpáti Andrea, Kis-Tóth Lajos, Racskó Réka, Antal Péter: Mobil infokommunikációs eszközök a közoktatásban: iskolai beválás-vizsgálatok

A tanulmány két oktatási kísérletet ismertet, amelyek a mobil infokommunikációs eszközök oktatási használatát vizsgálták magyar általános és középiskolai környezetekben. Az e-papír kísérletben tankönyvek digitális változataiból tanultak az osztályok. A kereső, jegyzetelő és másoló funkciók megkönnyítették az oktatást, de a statikus szöveget és illusztrációkat tartalmazó taneszközök a multimédiás megjelenítésekhez szokott tanulók körében, akik örömmel üdvözölték az e-könyveket, jogos kritikát váltottak ki. Második kísérletünkben iPad-re alkalmazott, dinamikus illusztrációkkal és interaktív feladatokkal gazdagított tananyagokkal, a kihívás alapú tanulás paradigmáját követve folytatódott az oktatás. Ez a mobilkommunikációs eszköz mind a diákok, mind pedagógusok szerint lényegesen vonzóbb és hatásosabb volt. Az oktató munkát mentorált kollaboratív oktatási környezet segítette, amely a trialogikus tanulás alapján, közös tananyag- és taneszköz-fejlesztéssel adott mintát az új IKT eszközök elterjesztéséhez.

Kulcsszavak: mobil infokommunikációs eszközök, digitális pedagógia, e-papír, iPad

A cikk letöltése (pdf)

 

Jakobi Ákos: Az információs kor újszerű egyenlőtlenségei: mi derül ki a térbeli információkból?

Napjaink információs társadalmában kiemelten lényeges változásként értékelhető a térhez való viszonyunk átalakulása. Az IKT eszközök és szolgáltatások általános bővülésén túl egyre nagyobb igény mutatkozik az információk egy különös halmazára, a térbeli információkra is. A térbeli információk használatának elterjedtségét a társadalmi igények, a keletkező térbeli tartalom minősége, mennyisége vagy használhatósága is befolyásolja, sőt ezek vizsgálatából inverz módon épp az információs társadalom fejlettségi szintjére, a fejlődés előrehaladására lehet következtetni. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az információs társadalom egyenlőtlenségeit milyen térbeli vonások jellemzik, melyek a térbeli információhasználat különbségei, s vajon mi derül ki a térbeli információs nyomokból a társadalomföldrajzi differenciákat illetően.

Kulcsszavak: térbeli információk, területi egyenlőtlenségek, big data, digitális nyom, iWiW

A cikk letöltése (pdf)

 

Kalóz Eszter: A közösségi gazdaság - elméleti megfontolások és a gyakorlat jellemzői

A cikk a közösségi gazdaság viszonylag újszerű jelenségének leíró vizsgálatát nyújtja. A közösségi gazdaság trendje elsősorban a digitális technológiák és a web 2.0-s rendszerek összekapcsoló ereje által lehetővé tett peer-to-peer tevékenységekkel jellemezhető, melyek középpontjában a fogyasztásra, tanulásra, finanszírozásra és a termelésre vonatkozó együttműködési és erőforrás-megosztási módok állnak. Ezek a modellek „újraélesztenek” olyan, korábban általában kisközösségek körében ismert fogyasztási gyakorlatokat, amelyek alapvetően társas, személyes formát öltenek, a bizalom magas szintjét igénylik, valamint tartós kapcsolatokat követelnek meg és hoznak létre. Néhány törekvés ezáltal valóban magában hordozza egyenlőbb, fenntarthatóbb, és nagyobb társadalmi kohézióval rendelkező (gazdasági) kapcsolatok lehetőségét, úgy tűnik azonban, hogy bizonyos kezdeményezések tovább erősítik a már létező társadalmi rétegkülönbségeket és egyenlőtlenségeket.
Kulcsszavak: közösségi gazdaság, sharing economy, közösségi fogyasztás, peer-to-peer, web2.0

A cikk letöltése (pdf)

 

ELMÉLET/TÖRTÉNET

 

Iványi Márton: Technológia és kiber-utópianizmus

A kiber-utópianizmus diskurzusa az utópianizmus, a technológiai determinizmus, a szociális konstruktivizmus és a politikai gazdaságtan(-kritika) dialektikus kölcsönhatásai mentén jött létre. E teóriák jellemzői – lett légyen szó erősségekről, hagyatékról, vagy gyengeségekről – kiindulópontul szolgálhatnak a kibertér tulajdonságainak a történelmi előzmények tágabb kontextusában történő megvitatásához.

Kulcsszavak: internet, technológia, információs társadalom, utópianizmus, technológiai determinizmus, szociális konstruktivizmus, politikai gazdaságtan-kritika

A cikk letöltése (pdf)

 

KUTATÁSI JELENTÉS

 

Gulyás Enikő - Nagyné Klujber Márta - Racsko Réka: A táblagépes osztálytermi munka elemzésének lehetősége a Noldus Observer XT videós interakcióelemző program segítségével

A tanulmány a Társadalmi Megújulás Operatív Program IKT a tudás és tanulás világában - humán teljesítménytechnológiai (Human Performance Technology) kutatások és képzésfejlesztés címet viselő, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0008 azonosítószámú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, és bemutatja a hozzáférés 1:1 modelljét, amely a BYOD modellel ellentétben elsősorban a táblagépekkel való oktatás keretrendszereként írják le. Az elméleti bevezetőt követően bemutatjuk a táblagépek iskolai alkalmazásának két lehetséges módját, és kiemelt figyelmet fordítunk az új elemzése lehetőség, a videós interakcióelemző szoftver, a Noldus Observer XT adta lehetőségekre.

Kulcsszavak: táblagép, iPad2, oktatás, e-biblioterápia, Noldus, Noldus Observer XT, videós interakcióelemzés

A cikk letöltése (pdf)

 

Muhi B. Béla - Kőrösi Gábor - Esztelecki Péter: Az m-learning alkalmazásának pedagógia lehetőségei

Körültekintve a környezetünkben, az iskolákban, egyetemeken, észlelhetjük, hogy felnövekedett egy új „digitális” nemzedék. A fiatalok manapság nemcsak szórakozásra, ismerkedésre, hírszerzésre hanem tanulásra, ismeretszerzésre is használják az Internetet. Egyre gyakrabban alkalmazzák az Internet nyújtotta lehetőségeket a hagyományos tanulási módszerek mellett, biztosítva ezzel a „bárhol és bármikor” tanulás lehetőségét. E terén az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül a hordozható számítógépek és tabletek mellett az okostelefonok segítségével történő tanulás. A diákok az okostelefonjukhoz, mint nélkülözhetetlen „társukhoz” viszonyulnak és emiatt egészen más perspektívából tekintenek erre a tanulási lehetőségre. Legtöbbször játékként, szórakozásként élik meg az ismeretszerzés, tudásbővítés folyamatát. Több oktatási szakember az ingyen, könnyen és bárhol elérhető tudás forrását látja a mobiltechnikával támogatott, úgynevezett M-learningben. E gondolatmenetet követve, kutatásunkban elsősorban a mobiltelefonnal, azaz okostelefonnal mint új oktatási, pedagógiai eszközzel foglalkoztunk és az alábbi kérdésekre kerestük a választ: Van-e létjogosultsága az okostelefon oktatási irányultságú felhasználásának? Mely előnyökkel, hátrányokkal lehet számolni az okostelefonok oktatási felhasználása során? Hogyan viszonyulnak az M-learning módszerhez a pedagógusok?

Kulcsszavak: számítástechnika, okostelefon, oktatás, M-learning

A cikk letöltése (pdf)

 

 

English summaries of the papers