Az INFONIA
Alapítvány könyvprogramja
Az
INFONIA Alapítvány célkitűzésének megfelelően arra
vállalkozott, hogy többéves, nagy ívű kiadói program
tegye lehetővé:
- az információs
társadalom tudományos alapműveinek magyar nyelvű
megjelenését,
- a legjobb hazai
szakmunkák kiadását,
- a nemzetközi kitekintést
és a „legjobb gyakorlatok” megismerését szolgáló
ország-portrék elkészítését,
- az információs
társadalom történeti „dimenziójának” feltérképezését.
A
kiadói program sorozatok köré szerveződik:
- Az információs
társadalom klasszikusai
- Információ és társadalom
- Utak az információs
társadalomba (ország-kismonográfiák)
- Információtörténelem
- Internet.hu – A magyar
társadalom digitális gyorsfényképe
- Információs Társadalom
Szakkönyvtár
- Üzleti megoldások az
információs társadalomban
- Információs társadalom
Kisokos
- Információtörténeti
Füzetek
Megjelent köteteink
Az információs
társadalom klasszikusai
Nico Stehr: A modern
társadalmak törékenysége
A kiadás éve: 2007
Manuel
Castells: Az évezred vége (Az információs korszak
III.)
A kiadás éve: 2007
Manuel
Castells: Az identitás hatalma (Az információs korszak
II.)
A kiadás éve: 2006
Manuel
Castells: A hálózati társadalom kialakulása (Az
információs korszak I.)
A kiadás éve 2005
James
R. Beniger: Az irányítás forradalma
A kiadás éve: 2004
Armand
Mattelart: Az információs társadalom története
A kiadás éve: 2004
Információ
és társadalom
Metszéspontok.
Társadalomtudomány és infokommunikáció az ezredforduló
után (szerkesztette és a bevezetőt írta: Z. Karvalics
László)
A kiadás éve: 2015
Balogh
Gábor: Az információs társadalom dimenziói
A kiadás éve: 2006
Az
internetkorszak kommunikációja (Szerk.: Balázs Géza -
Bódi Zoltán)
A kiadás éve: 2005
Utak
az információs társadalomba (ország-kismonográfiák)
Pintér
Róbert – Dr. Élő Gábor: Finnország
A kiadás éve: 1999
Veszelka
Tamás- Z. Karvalics László: Malajzia
A kiadás éve: 1997
Információtörténelem
Novák Veronika: Hírek, hatalom, társadalom.
Információáramlás Párizsban a középkor végén
A kiadás éve: 2007
Az
információs társadalom korai magyar irodalma
A kiadás éve: 2007
Információáramlás
a kora újkorban (Szerk.: Z. Karvalics László – Kis
Károly)
A kiadás éve: 2004
Z.
Karvalics László: Bevezetés az információtörténelembe
A kiadás éve: 2004
Internet.hu
– A magyar társadalom digitális gyorsfényképe
Internet.
hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2.
(Szerk: Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Z. Karvalics
László)
A kiadás éve: 2005
Internet.
hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 1.
(Szerk: Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Z. Karvalics
László)
A kiadás éve: 2005
Információs
Társadalom Szakkönyvtár
Dessewffy
Tibor: A kocka el van veszve
A kiadás éve: 2004
Z.
Karvalics László: Az információs társadalom keresése
A kiadás éve: 2002
Farkas
János: Információs- vagy tudástársadalom?
A kiadás éve: 2002
Üzleti
megoldások az információs társadalomban
Réz Tamás: Online aukció
A kiadás éve: 2002
Gócza Zoltán: Mikrokereskedelem
A kiadás éve: 2002
Dr. Élő Gábor - Z. Karvalics László (szerk.) Mobil
kereskedelem
A kiadás éve: 2001
Bőhm Tamás – Schneider Henrik: Internetes
Inkubátorházak
A kiadás éve: 2001
Információs társadalom Kisokos
Az információs társadalom angol nyelvű
bibliográfiája (Összeállította: Nyáry Mihály)
A kiadás éve: 2002
Információtörténeti Füzetek
Harold Adams Innis: A sajtó – a 20.század
gazdaságtörténetének mellőzött szereplője
A kiadás éve: 2002
A
megjelent kötetekről részletesebben
Az
információs társadalom klasszikusai
Nico Stehr: A modern társadalmak törékenysége
A kiadás éve: 2007
|
A
modern társadalmak törékenysége talán Stehr
legátfogóbb, leginkább enciklopedikus kísérlete.
Nico Stehr törékenység-fogalma (fragility)
termékeny és sokoldalú kategória, mely már
régóta bevonult a felsőoktatási curriculumokba.
Stehr különös figyelmet szentel azoknak a
szembeötlő társadalmi, politikai és gazdasági
következményeknek, amelyeket a jelentősen
kibővült egyéni cselekvőképesség von maga után a
tudástársadalmakban, mint társadalmi
kollektívákban. Egyáltalán nem biztos - mondja -
hogy a tudástársadalmakban a nagyobb társadalmi
intézmények képessége a cselekvésre (vagyis a
kívánt eredmények elérésére) szintén hasonló
mértékben növekszik. Amellett érvel, hogy a
cselekvési kapacitás bővülésének a sebessége az
egyes társadalmi alakzatok súlyától, illetve
méretétől függ. |
Manuel
Castells: Az évezred vége (Az információs korszak
III.)
A kiadás éve: 2007
|
Az
évezred vége Manuel Castells trilógiájának
harmadik, befejező kötete. A könyv a
hálózat és identitás kölcsönhatásai nyomán
létrejött globális társadalmi változásokat
elemzi. Korábban nem feltárt empirikus
adtatok és interjúk alapján vizsgálja a
Szovjetunió felbomlásának folyamatát,
bemutatja az egyenlőtlenség, a polarizáció
és a társadalmi kirekesztés jelenségeinek
felbukkanását világszerte (elsősorban az
afrikai kontinensen), s foglalkozik a
városi szegénység és a gyermekbántalmazás
kérdéseivel. Elemzi a globális bűnözői
gazdaság kialakulását, és kitér a
csendes-óceáni térség, a globális gazdaság
e döntően fontos régiója felemelkedésének
politikai és kulturális alapjaira,
valamint Európa egyesülésének
ellentmondásaira. Könyve végén a hálózati
állam történeti analízisekre alapozott új
koncepcióját vázolja fel. |
Manuel
Castells: Az identitás hatalma (Az információs korszak
II.)
A kiadás éve: 2006
|
Az
identitás hatalma Castells Az információ kora című
trilógiájának második kötete. A mű a társadalmi
átalakulás és a globális gazdaság szociális,
politikai és kulturális dinamikáját tárgyalja.
Elemzi a kulturális, vallási és nemzeti identitás
fontosságát, s vizsgálja, mit nyújtanak ezek az
identitások a társadalmi mozgalmaknak. Bemutatja a
gazdaság és hatalom zabolátlan globalizálódásával
szembeszálló népi mozgalmakat, az alternatív
társadalmi szerveződésekre vonatkozó
elképzeléseket, amelyek például a környezetvédő és
a nőmozgalmakban öltenek testet. Foglalkozik a
nemzetállam válságával s annak hálózati állammá
történő átalakulásával, a nemzetek feletti
kormányzás nehézségeinek a politikai demokráciára
gyakorolt hatásával, a politikai reprezentáció
gyengülésével a média és a botránypolitizálás
feltételei között. Az 1996-ban megjelent első
kiadást a szerző 2003-ban alaposan átdolgozta,
kiterjesztve elemzéseit a globalizálódó világ
olyan új jelenségeire, mint a globális terrorista
hálózatok, a globalizációellenes mozgalmak, a
politikai legitimitás válsága világszerte és a
hálózati állam elméletének új fejleményei. |
Manuel
Castells: A hálózati társadalom kialakulása (Az
információs korszak I.)
A kiadás éve 2005
|
Manuel
Castells információs társadalomról szóló
trilógiája (Az információs korszak) a kilencvenes
évek egyik legünnepeltebb munkájaként hamar
bekerült a posztindusztriális társadalomról szóló
klasszikusok közé. A három vaskos kötet (1500
oldallal) azóta számtalan nyelven látott
napvilágot, és angolul már a harmadik (javított)
kiadásánál tart. 2005-ben nagy adósságát
törlesztette a könyvszakma a mű első kötetének
megjelentetésével, amely az elmélet
megalapozásával, a Hálózat (Net) mindent elsöprő
világával foglalkozik és többek között olyan új,
azóta széles körben elterjedt terminusokat
vezetett be a közbeszédbe, mint a hálózati
vállalkozás, a valós virtualitás vagy az áramlások
tere. Minden érdeklődő számára kötelező olvasmány,
aki el akar igazodni a globális világ
mindennapjaiban. Gyakran forgatott kézikönyvként a
házikönyvtár állandó darabjává válhat a magyar
olvasók körében is. |
James
R. Beniger: Az irányítás forradalma
A kiadás éve: 2004
|
James
Beniger azóta számtalan nyelvre lefordított,
díjesővel fogadott klasszikus monográfiájának
tárgya - szűken - a 19.század második fele, témája
az ipari forradalom közlekedési és
információs-kommunikációs szegmense, elmélete
pedig egy olyan leírás, amely az egész
világtörténeti folyamatot a társadalom
irányításának (kontrolljának) kríziseivel és az
azokat "megoldó" kontrollforradalmak egymást
követő ciklusaival magyarázza. A kontrollkrízis a
végrehajtó (operátor) alrendszerek bonyolódását és
"mennyiségi (numerikus) kihívását" követni
képtelen szabályozó alrendszer válsága, a
kontrollforradalom a technológiai és gazdasági
meghatározók villámgyors változásainak komplexuma,
amely megoldja az információk összegyűjtését,
tárolását és megosztását, s amelynek révén a
formális vagy programozott döntések képesek a
társadalmi kontrollt befolyásolni. |
Armand
Mattelart: Az információs társadalom története
A kiadás éve: 2004
|
A
francia egyetemek információ- és
kommunikáció-elméleti, valamint könyvtártudományi
tanszékein alapműként nyilvántartott
"Kommunikációs elméletek története" szerzőjének,
Armand Mattelart-nak újdonságként és rég várt
hiánypótló alkotásként megjelent legújabb művében
nyomon követhetjük azon mérföldköveket, melyek
mentén napjaink információs társadalma kialakult.
A szerző hat fejezetben kíséri végig az
információs forradalom előzményeit, jelenségeit és
következményeit. A kronológiai rendben
fejezetenként végigkísért információs társadalom
történet mellett a szövegbe ágyazott kiegészítő
betétek színesítik további háttéranyaggal a már
elmondottakat, közelebb hozva és feltárva
számunkra Sir Francis Bacon, a francia
enciklopédisták, a gyáripari menedzsment úttörői:
F. W. Taylor és Henry Ford, a kibernetika atyja
Norbert Wiener, Marshall McLuhan, Alain Touraine
és mások örökségét, valamint az info-szféra, a
felelős társadalom, az "új információs és
kommunikációs rend", a média-konvergencia és
számos további fogalom kimerítő magyarázatát. |
Információ
és társadalom
Metszéspontok. Társadalomtudomány és
infokommunikáció az ezredforduló után (szerkesztette
és a bevezetőt írta: Z. Karvalics László)
A kiadás éve: 2015
|
A
szerkesztő rendhagyó bevezetőjét követően
(Rókák és sündisznók: merre járunk az
információs társadalom leírásában és
megértésében?) a kötet három nagyobb
tematikus blokkra osztható. Az első tartalmi
egység az információtechnológiával
foglalkozik a társadalomtudomány felől nézve
(főbb témakörök: információs technológiák
társadalmi beágyazottsága, computational
social science, társadalmi innováció), a
másodikban a társadalomtudományok
lehetőségeit ismerjük meg az
információtechnológia területén (főbb
témakörök: big data, internet of everything,
információtechnológiai előrejelzés), a
harmadik egységben pedig az információs
társadalom különböző szemszögekből való
vizsgálatáról olvashatunk (főbb témakörök:
mezőgazdaság és információs társadalom,
illetve multitasking stratégiák).
Kb. 350 oldal, A/5,
ISBN 978 963 693 036 3
Ár: 2900 Ft
|
Balogh
Gábor: Az információs társadalom dimenziói
A kiadás éve: 2006
|
A XX. század
második felében infokommunikációs forradalom
zajlott, melynek eredményeként új
társadalomtípus kialakulásának lehettünk
tanúi. Hogy valóban új társadalomtípusról
van-e szó, még a XXI. század elején is többen
kétségbe vonják. Amiben egyetértés látszik
körvonalazódni: túljutottunk az ipari fejlődés
régi formáin, és a társadalmi változások új
társadalom képét vetítik elénk, amelyben két
elem, az információ és a tudás folyton
visszatér. Emiatt szokták az új alakzatot
információs vagy tudástársadalomnak nevezni.
A könyv
segítségével az Olvasó nemcsak aktualizálhatja
információs társadalomról szerzett ismereteit,
hanem a paradigmatikus megoldási lehetőségeken
keresztül továbbgondolhatja az új társadalmi
formáció lehetőségeit és jövőjét.
|
Az
internetkorszak kommunikációja (Szerk.: Balázs Géza -
Bódi Zoltán)
A kiadás éve: 2005
|
Az
internetkorszak változó és változatos nyelvéről
sokoldalú tudományos megközelítéssel lehet csak
igazán pontos helyzetképet felvillantani. A
tanulmánykötet írásaival azt kívánja
bizonyítani, hogy az információs korszak embere
merőben új társadalmi, kommunikációs, nyelvi,
technológiai megoldásokat, formákat,
törvényszerűségeket hozott létre. A könyv szól
az internetező közösségek nyelvhasználatának
stratégiai kérdéseiről, a világhálón zajló
diskurzusok törvényszerűségeiről és néhány
jellegzetes kommunikációs műfajról, többek
között az egyik legújabb jelenségről, a
weblogokról, azaz az interneten megjelenő
nyilvános naplókról. A témák elemzése közben
érint társadalomtörténeti, jogi és empirikus
kérdéseket is. |
Utak
az információs társadalomba (ország-kismonográfiák)
Pintér Róbert – Dr. Élő Gábor: Finnország
A kiadás éve: 1999
Veszelka
Tamás- Z. Karvalics László: Malajzia
A kiadás éve: 1997
Információtörténelem
Novák Veronika: Hírek, hatalom, társadalom.
Információáramlás Párizsban a középkor végén
A kiadás éve: 2007
Az információáramlás történetét sajátos
nézőpontból láttató könyv a nemzetközi
szakirodalomban is újszerű módszertani felfogást
valósít meg. Az eddigi kutatások egyrészt a
legkisebb részletek (egyes intézmények,
forráscsoportok, események), másrészt a
legáltalánosabb szintézisek (pl. a média a
középkorban) felől közelítették meg az információs
jelenségeket. Egy konkrét közösség
információháztartásának vizsgálata – melyre a szerző
vállalkozik – egyensúlyt teremthet a kisebb
részletek kidolgozottsága és az összefüggések
feltárásának feladata között. Az adott közösség
információs stratégiáinak vizsgálata mellett így
nagyobb szerep juthat a befogadás, vagyis az
információ-felhasználás elemzésének.
Kb. 280 oldal, A/5, kartonált
ISBN 978 963 693 036 3
Ár: 2980 Ft
Az
információs társadalom korai magyar irodalma
A kiadás éve: 2007
2007-ben
látott napvilágot Az információs társadalom korai
magyar irodalma, amely az elmúlt három évtized
információs társadalom tárgyú publikációból szemezget
és mutatja be az olvasóknak, hogy mire koncentrált a
hazai tudományosság ezen a téren. A magyar információs
társadalom szakirodalma egy rangos, színes, nagyon
frissen a nemzetközi fejleményeket magán átszűrő és
hasznosító irodalom. Így a munka során szem előtt
tartott cél volt, hogy egy olyan válogatás jöjjön
létre, amely magas absztrakciós szintű hozzájárulás az
információs társadalomhoz, valamint amelyből meg lehet
ismerni a hazai elmélettörténet egyes szerzőit.
Információáramlás
a kora újkorban (Szerk.: Z. Karvalics László – Kis
Károly)
A kiadás éve: 2004
|
A
kötet azon izgalmas korszakot állította
középpontba, amikor a régi beidegződések, a
középkorra jellemző döntési helyzetek és
kommunikációs csatornák helyett a mai, modern
világunkra jellemző információs hálózatok
létrejöttek. E korban a megismerésért, a
tájékozódásért s ezek befolyásolásáért eleinte
ösztönösen, majd egyre tudatosabban kezdődött
meg a harc makro- és mikroszinten egyaránt.
A kötet szerzőinek horizontja a XV. század
Párizsának dinasztikus propagandagépezetének
működésétől a XVII. századi Magyarország és a
külföldi sajtó kapcsolatán át a verbális
kommunikáció és a döntési folyamatok
összefüggésének bemutatásán keresztül a
pletykának a kisközösségi véleményformáló
szerepén, valamint Róma és a magyar egyházi elit
közötti híráramláson túl az angol Kelet-indiai
Társaság és Japán viszonyának alakulásáig
terjed.
Ajánljuk a kötetet mindenkinek, aki érdeklődik
az információtörténelem iránt, s a modern
hálózatos kapcsolatok szerkezetét, szerepét a
kora újkori megfelelők analógiáját megismerve
szeretné összefüggéseiben is látni.
|
Z.
Karvalics László: Bevezetés az információtörténelembe
A kiadás éve: 2004
|
A könyv azt kívánja
bemutatni, hogy:
1. az "információtörténelem" régóta létező
irányzat a történettudományban, még ha -
intézményesedés híján- nem jelent is egységes és
szerves hagyományt,
2. az információtörténelem kutatási
"nyersanyaga" hosszú ideje termelődik: most a
modellezés, a fogalmi tisztázás és az
információ-központú megközelítés erejét
érzékeltető részszintézisek elkészítése van
soron,
3. az információtörténeti kiindulópontok
következetes végiggondolása grandiózus kutatási
programot jelöl ki, és számos ponton újíthatja
meg, illetve frissítheti fel történeti
tudásunkat, illetve a történeti kutatásokat
vezérlő kérdésfeltevéseket.
Az áttekintés- számos kisebb tanulmány után- a
témakör első rendszerezési kifejtési
kísérletének tekinthető.
|
Internet.hu
– A magyar társadalom digitális gyorsfényképe
Internet.
hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2.
(Szerk: Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Z. Karvalics
László)
A kiadás éve: 2005
|
A
Gondolat Kiadó és az INFONIA Alapítvány
gondozásában 2005-ben megjelent „Internet.hu – A
magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2” című
tanulmánykötet egy tízrészesre tervezett sorozat
második darabja. Az alcím arra utal, hogy a kötet
a magyarországi „hálózati társadalom” jelenlegi
helyzetét rögzítő pillanatfelvétel segítségével
tudományos igényű igazodási pont kíván lenni az
internettel foglalkozó, egyre szaporodó hazai
írások számára. A kötetben megjelent hét
tanulmányt egy széleskörű nemzetközi kutatási
program, a World Internet Project (WIP) keretében
tevékenykedő fiatal kutatók jegyzik. |
Internet.
hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 1.
(Szerk: Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Z. Karvalics
László)
A kiadás éve: 2005
Információs
Társadalom Szakkönyvtár
Dessewffy
Tibor: A kocka el van veszve
A kiadás éve: 2004
|
A
szociológus tanulmánykötete az elmúlt évtized
írásait rendezi egyetlen kötetbe. Ahogy a kötet
hátlapja fogalmaz, alapvetően iránytűről volna
szó, amely útba igazítja az olvasót. Mielőtt
elindulunk egy kis országból egy globalizálódó
nagyvilág felfedezésére, mielőtt felkapaszkodunk a
világháló trapézaira, mielőtt belemerülünk egy
újravarázsolódó világ színeinek és szimbólumainak
forgatagába, mielőtt fejünket vesztenénk egy egyre
több bizonytalansággal s kockázattal teli
világban, - érdemes átlapoznunk Dessewffy Tibor
könyvét. Jó, megbízható kalauz. Eligazít.
Ijesztget. Biztat. Gondolatainak tűzijátékával
elkápráztat. |
Z.
Karvalics László: Az információs társadalom keresése
A kiadás éve: 2002
Farkas
János: Információs- vagy tudástársadalom?
A kiadás éve: 2002
Üzleti megoldások az
információs társadalomban
Réz Tamás: Online aukció
A kiadás éve: 2002
Gócza Zoltán:
Mikrokereskedelem
A kiadás éve: 2002
Dr. Élő Gábor - Z.
Karvalics László (szerk.) Mobil kereskedelem
A kiadás éve: 2001
Bőhm Tamás – Schneider
Henrik: Internetes Inkubátorházak
A kiadás éve: 2001
Információs társadalom
Kisokos
Az információs társadalom
angol nyelvű bibliográfiája (Összeállította: Nyáry
Mihály)
A kiadás éve: 2002
Információtörténeti
Füzetek
Harold Adams Innis: A sajtó
– a 20.század gazdaságtörténetének mellőzött szereplője
A kiadás éve: 2002
|
