Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

2003. III. évfolyam 2. szám

A folyóirat digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,

az eMagyarország Program keretében valósult meg.

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

BEKÖSZÖNTŐ
 

KALEIDOSZKÓP
 

Ton de Jong és Wouter R. Van Joolingen: Tudományos felfedezéses tanulás a fogalmi tárgykörök számítógépes szimulációjával

A tudományos felfedezéses tanulás a tanulás nagy mértékben önirányítással megvalósuló, konstruktív formája. A számítógépes szimuláció olyan számítógép -alapú környezet, amely kiválóan alkalmas a felfedezéses tanulásra, mivel itt az a tanuló fő feladata, hogy kísérletezés útján következtessen a szimuláció alapját képező modell tulajdonságaira. A neves holland szerzők tanulmánya áttekintést ad a szimulációs környezetekben megvalósuló felfedezéses tanulás megfigyelt hatékonyságáról és hatásosságáról, rámutatva azokra a problémákra, amelyekkel a tanulók ilyenkor találkozhatnak, továbbá arról, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében a szimuláció hogyan kombinálható tanári segítséggel.


A cikk letöltése (pdf)

 

Kárpáti Andrea: A tudásalapú társadalom pedagógiája és a számítógéppel segített tanulás

Ez a tanulmány az oktatási informatika fejlődésében a tömeges gépbeszerzéseket és a nagy arányú digitális taneszköz-fejlesztési programokat követő harmadik korszak néhány fontos irányzatát mutatja be, az oktatásra és a tanárképzésre koncentrálva. A bevezetőben a szerző nemzetközi iskolavizsgálatok alapján körvonalazza, hogyan modellezhető az informatikai eszközökkel gazdagított iskolai tanulási környezet jövőbeli fejlődése. Ezután a közoktatás egyik régóta megoldatlan problémája, a társadalmi esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó informatikai projekteket mutatja be, majd az oktatási eredményesség-vizsgálatokban keresi a választ arra az informatikai kultúra iskolai jövőjét meghatározó kérdésre, hogy valóban hatékonyabban, vagy "csak" élvezetesebben tanulnak-e a diákok informatikai környezetben.
A tanulmány néhány- az oktatási informatika fejlesztése terén jelentős eredményeket felmutató- európai ország jelenleg folyó nagy állami projektjeinek bemutatásával és a fejlődési irányok felvázolásával zárul.


A cikk letöltése (pdf)

 

Jan Hense, Heinz Mandl, Cornelia Grasel: Probléma-központú tanulás

Tanulmányukban a szerzők azt vizsgálják, hogy mi jellemzi a tanulás probléma-központú felfogását, és az új médiumok mennyiben tudnak hozzájárulni a tanulási környezet átalakulásához.Arra a következtetésre jutnak, hogy az új médiumok használata az oktatásban lehetőséget ad arra, hogy az iskolában teret nyerjen a probléma-központú tanulás. A számítógépes alapú stratégiai játékok és szimulációk lehetővé teszik, hogy a problémákat valószerűen, különböző kontextusokban, más-más nézőpontokból tudjuk tovább gondolni, az interneten történő adatgyűjtés pedig az önálló tanulás és a kritikai szemlélet új lehetőségeit és kihívásait rejti magában, egyedül a számítógépre alapozva azonban nem volna ésszerű alapvető változásokat várni az iskolai tanulásban. A cikk második része ismerteti a hesseni SEMIK programot és több más németországi kezdeményezést a számítógépek és az internet újszerű, interaktív alkalmazására a problémaközpontú oktatásban, rámutatva bizonyos nehézségekre és akadályokra is.


A cikk letöltése (pdf)

 

KIHÍVÁSOK

 

Z. Karvalics László: Az információs társadalom mint az oktatás tárgya

Mára már elfogadottnak tekinthető az információs társadalomra vonatkozó tudomány (information society studies) léte, de még nyitott kérdés az, hogy ennek a stúdiumnak - ami rohamos tempóban válik tantárggyá és terjed a világ egyetemein - mi a tárgya, milyen a belső szerkezete, és hogyan közelíthető meg a tantárgypedagógia hagyományos módszereivel.
Z. Karvalics László tanulmányában az erre irányuló rendszerezési elképzeléseket gyűjtötte össze, s tekinti át, külön kiemelve azokat a sajátosságokat, amelyek életkori vagy "műfaji" szempontból igényelnek egyedi megoldásokat - kitérve a hazai helyzetre is.

 

Komenczi Bertalan: Az igazgatók szerepe a tanulási környezet informatizált fejlesztésében

A tanulmány korábbi felmérések eredményeit foglalja össze. A szerző és munkatársai olyan iskolákban gyűjtötték össze az intézményvezetők és a tanárok vélekedéseit, ahol a legkorábban kezdték el a tanulási környezet "informatizált" fejlesztését és jelentős előrelépéseket tettek az IKT implementációjában. Azt vizsgálták, hogy milyen tipikus helyzetértékelések, illetve jövőképek lelhetők fel az iskolák informatizálásának a helyi kulcsszereplői körében, és ezeknek a szakembereknek a munkáját milyen iskolafejlesztési elképzelések, milyen célok és jövőképek jellemzik. A kutatás eredményeit összegezve egy olyan, folyamatban lévő, decentralizált iskolafejlesztés pillanatképét mutatják be, ami arról tanúskodik, hogy az információs és kommunikációs eszközöket a tanulási környezet modernizálásában élenjáró iskolák vezetői alapvető fontosságúnak tartják. Ez jelentős lokális innovációs potenciált jelent, amire a központi, kormányzati és szakágazati fejlesztések támaszkodhatnak.

 

Fehér Péter: Internet a" végeken", avagy meddig ér a szupersztráda?
(Internet-kultúra és internet-használat a falusi iskolákban)

Az internet és az információs társadalom "határvidékein" helyezkednek el a kistelepülések, amelyeket többek között a telekommunikációs infrastruktúra fejletlensége gátol abban, hogy felzárkózzanak a nagyobb közösségekhez. Tanulmányunkban a kistelepülések iskoláinak helyzetét vizsgáljuk az információs és kommunikációs technikai eszközök elterjedésének és alkalmazásának szempontjából. Kutatási eredményekre támaszkodva választ keresünk arra a kérdésre is, hogy milyen nehézségek akadályozzák az internet felhasználását és általában a számítógéppel segített oktatási és tanulási módszerek terjedését.

 

KITEKINTÉS

 

Hercz Mária: A távoktatás lehetősége és szükségessége a pedagógusok továbbképzésében

A cikk a pedagógus-továbbképzés gyakorlati vetületét mutatja be. Azt elemzi, hogy a jelenlegi továbbképzési rendszer mennyire tud eleget tenni napjaink kihívásainak, az európai és hazai oktatásfejlesztési elvárásoknak. Feltárja az ellentmondásokat, rámutatva a szakmai hiányosságokra és arra, hogy ezen a téren milyen módon sérül a pedagógusok esélyegyenlősége. A továbbképzés megújítása és hatékonyabbá tétele érdekében a szerző a távoktatás lehetőségeinek felhasználását javasolja, s egyben megfogalmazza a javaslatainak megvalósításához szükséges fejlesztési feladatokat.

 

Turcsányiné Szabó Márta: Tanítsunk-e programozást?
Összefoglaló elemzés a 17 éves diákok informatikai tudását mérő vizsgálatáról

 

VITA

 

Peter J. Denning: Ahogyan tanulni fogunk

A szerző provokatív hangvételű, vitára ingerlő cikkében nem kevesebbet állít, mint hogy a piaci és a politikai erők új egyetemi struktúra létrejöttét sürgetik. Az adat, az információ és a tudás fogalmát elemezve megállapítja, hogy az adat valamilyen eszközzel létrehozott szimbólum, za információ nem más, mint valaki számára többletjelentéssel bíró adat, a tudás pedig a megfelelő cselekvésre való képesség. Az egyetemi oktatást- Lewis Perelman nyomán- vendéglőhöz hasonlítja, ahol az étlapon levő szimbólumok az adatok, az étterem kínálatának megértése az információ, a tudás pedig maga az étkezés. A legtöbb tanterv azon a feltevésen alapszik, hogy információ-értékű adatok halmazát kell a hallgatókhoz eljuttatni, az egyetemek tehát többnyire csak az étlapig jutnak el, holott "nem a tintát szoktuk lenyalogatni vagy esetleg magát az étlapot megenni … segélykiáltásunk a kompetenciáért vacsora hiányában nem más, mint éhségérzetünk kifejezése". Az egyetemi oktatás az új igények alapján át fog alakulni, egyrészt a hallgatók elvárásai szerint, akik a tanulásba való befektetésük megtérülését várják, másrészt az üzleti szféra gyakorlati szaktudási követelményei szerint. A hallgatókért folytatott küzdelemben új versenytársak tűnnek fel. A tanulás forradalmában a digitális média és az internet segítségével a hagyományos lineáris tanulás helyett sokdimenziós "hiper-tanulási környezet" fog alakulni.

 

ANNOTÁCIÓ

 

László Gábor: Az információ-és kommunikációs technológia (IKT) hatása az oktatási rendszerre, a távoktatásra és a partnerségi kapcsolatok fejlődésére.

Collis, B. (1996): Tele-learning in a Digital World: The Future of Distance Learning. International Thomson Computer Press, London
OECD (2001): E-learning: The Partnership Challenge, Education and Skill

 

Tamássy Györgyi: Kecsegtető és kockázatos
A számítógépes játékok hatása az oktatásra

Wolfgang Bergmann: Computer machen Kinder schlau. Was Kinder beim computerspielen sehen und fühlen, denken und lernen.

 

RECENZIÓ

 

Holczer Márton: A multimédia kihívása- kultúrpedagógiai szemmel

Zacharias, Wolfgang (szerk): Interaktív- Im Labyrinth der Möglichkeiten. Die Multimedia-Herausforderung- kulturpadagogisch. Topprint, Remscheid, 1997

 

KONFERENCIAFIGYELŐ

 

LAPTÁRS-AJÁNLÓ