Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

2004. IV. évfolyam 3.-4. szám

A folyóirat digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,

az eMagyarország Program keretében valósult meg.

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

BEVEZETŐ

 

MÉDIA ÉS ÖKOLÓGIA

 

Az Információs Társadalom 2003. 3-4. számában jelent meg Sükösd Miklós „Totális medialitás és ökocídium. Mediatizáció és fogyasztói társadalom: ökológiai médiakritika című írása. VITA rovatunkban most közreadjuk a beérkezett hozzászólásokat, s hivatkozási alapként újra közöljük a vitaindító tanulmány összefoglalóját is.

 

Sükösd Miklós - Z. Karvalics László: Rövid előszó egy hosszú vitához. Vitaindító

 

Sükösd Miklós: Totális medialitás és ökocídiu. Mediatizáció és fogyasztói társadalom: ökológiai médiakritika

A tanulmány szerint a mai nyugati társadalmak mediatizációja hozzájárul az ökológiai válság elmélyüléséhez, vagyis a két folyamat közvetett oksági kapcsolatban áll egymással. A szerző hét érvet fejt ki hipotézisének bizonyítására: 1) A médiahasználatra fordított idő növekszik az időmérlegekben; 2) a médiaélmények egyre jelentősebbek a társadalmi identitás kialakításában; 3-4) a fősodrú média napirendjén és a média-narratívákban kevéssé releváns módon szerepel a természeti környezet témája; 5) a fősodrú média a természetromboló, fogyasztást generáló reklám és marketing-kommunikáció terepe; 6) a nyugati emberiség a természeti környezettől fokozatosan a digitális univerzum szimbolikus környezetébe vándorol át, s így viszonylag kevéssé érzékeli az ökológiai válságot; 7) a média saját téridőt (genius anti-loci) használ, amely szemben áll a fizikai és biológiai (élő)hely jelentőségével és jelentésteliségével (genius loci).


A cikk letöltése (pdf)

 

Dányi Endre: Démon? Miféle démon?

 

Z. Karvalics László: Fantomra légvár

 

Pásztor János: Megjegyzések Sükösd Miklós „Totális medialitás és ökocídium. Mediatizáció és fogyasztói társadalom: ökológiai médiakritika” című tanulmányához

 

Pintér Róbert: Ki felelős a bűnbeesésért?

 

Hamburger Béla: A szikével ölni is lehet…
(Reklámszakmai megjegyzések)

 

Kiss Ulrich SJ: A Nyugat Alkonya

 

Desseffwy Tibor: Levélféle az ökocídium lovasához

 

Hammer Ferenc: [Chorus:] Television, the drug of the Nation...

 

Vay Márton: Szemetek van, mégse láttok

 

Lányi András: Egy hitvita menüpontjai

 

Takács-Sánta András: Uraim, kérem, szabaduljanak meg tévhiteiktől!

 

Boda Zsolt: A környezetszociológia felé

 

Székely Mózes: A média hatása a világproblémákra
(A tematizálás és a közvélemény alakulásának lehetséges viszonyrendszere)

 

Pressing Lajos: Az illúzió illúziója
(Buddhista gondolatok)

 

Fonyó Attila: Néma tévé, néma tavasz?

 

Szvetelszky Zsuzsanna, Oborny Beáta és Kertész Miklós: Homo labilis


A vita cikkeinek letöltése (pdf)

 

KLASSZIKUSOK

 

Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy Manuel Castells „Az információ kora” című monumentális trilógiája végre olvasható lesz magyarul is: első kötete, „A hálózati társadalom” 2005-ben jelenik meg a Gondolat Kiadó gondozásában. A kötet 5. fejezetét, melynek témája szorosan illeszkedik e számunk anyagához, mintegy előzetes „ízelítőként” a Kiadó szíves hozzájárulásával adjuk közre. – Szerk

 

Manuel Castells

A valóságos virtualitás kultúrája: az elektronikus kommunikáció integrálódása, a tömegközönség átalakulása és az interaktív hálózatok kifejlődése.

Az emberi kommunikáció írásbeli, orális és audiovizuális modalitásai egyetlen interaktív hálózatban integrálódnak. A szerző ebben a fejezetben a tömegkommunikációs eszközöknek a kultúrára és a társadalmi viselkedésre gyakorolt hatásait elemzi. Ezután az 1980-as évek folyamán végbement átalakulásukat tárgyalja, melynek során a változatos, decentralizált „új médiumok” előkészítették a talajt az 1990-es évekre, a multimédia rendszerek kialakulásához, végül pedig a számítógépes hálózatok köré szerveződő különféle kommunikációs rendszerekkel, az Internet megjelenésével és az új típusú virtuális közösségek spontán kifejlődésével foglalkozik. Összeveti a különféle rendszerek konvergenciájának társadalmi dimenzióit és egybeolvadásuk lehetséges hatásait, s megállapítja, hogy az új kommunikációs rendszer hatásai révén kibontakozik a valóságos virtualitás kultúrája. 


A cikk letöltése (pdf)

 

KALEIDOSZKÓP

 

Z. Karvalics László: Internet és társadalomtudomány: a kutatás helyzete 

Az Internet-tudomány az elmúlt években végigment a diszciplínává válás útján. Létrejött mintegy félszáz lektorált szakfolyóirata, amelyek közül a legjelentősebbek bebizonyították, hogy ma már nemigen van modern társadalomtudományi ütközet digitális segédcsapatok nélkül. A referencialáncba szerveződő Internet-szakirodalom mára mintegy félezer kötetet számlál, kb. két tucat „klasszikus” és 50-60 szignifikáns munkával. Gyorsan növekedik a szakosított kutatóintézeti hálózat, a világon kb. félszáz frissen létrehozott intézettel és évente kb. 400 jelesebb Internet-vonatkozású konferenciával. A szerző összefoglaló tanulmányában az egyre táguló kutatási univerzum tagolódását mutatja be, négyféle tengely mentén rendszerezve az Internettel kapcsolatos társadalomtudományi kutatásokat.  


A cikk letöltése (pdf)

 

Joseph J. Esposito: A feldolgozott könyv 

A „feldolgozott könyv” kifejezés nem a technológiára, hanem a tartalomra utal, és az új típusú e-könyv eltéréseit kívánja hangsúlyozni az „eredeti könyvvel” szemben, amely többnyire egyetlen szerző műve, és amelyet általában egyetlen személy gondolatainak megtestesüléseként fogunk fel. A feldolgozott könyv akkor jön létre, amikor az eredeti könyvet számítógépes hálózati környezetbe helyezzük. Egy könyv feldolgozása több mint pusztán automatizált kapcsolatok (úgynevezett linkek) beépítése a szövegbe: magában foglalja az alkotás aktusának módosulását, és arra irányul, hogy lehetővé tegye és elősegítse a könyv beilleszkedését különféle alkalmazások hálózatába. Az így feldolgozott könyv jellemzően legalább ötféle funkciót tölthet be: lehet portál, platform, önmagára visszautaló szöveg, gépi komponens, illetve hálózati csomópont. Tanulmányában a szerző többek között arra a kérdésre keres választ, hogy az e-könyv vajon maga a tartalom, vagy pedig az a készülék, ami azt megjeleníti? Esetleg mind a kettő?


A cikk letöltése (pdf)

 

Michael R. Allen: Ez nem hipertext, hanem...
(Bekezdések a textualitásról)

A nyomtatás nagy változatosságot tesz lehetővé a textualitás terén, és éppen úgy alkalmas a jelentés merevségét felbontó, bonyolult kísérleti szövegek létrehozására, mint az elektronikus/digitális hipertext. A tanulmány bemutatja a hipertext adta új lehetőségeket, és kísérletet tesz annak bebizonyítására, hogy a hipertext eltérő formai vonásai ellenére sem jelent teljes szakítást a papírra nyomtatott szöveggel. A szerző elismeri, hogy a digitális megjelenési forma az olvasás teljesen egyedi módját hozza létre és ezzel a nyomtatás második forradalmát indítja el, véleménye szerint azonban maga a hipertext nem annyira forradalmi újítás, mint ahogy azt védelmezői állítják, és nem is veszélyezteti annyira a hagyományos könyvnyomtatást, mint amennyire attól ellenzői tartanak. Annak bizonyításához, hogy a hipertext nem váltja fel, hanem inkább továbbfejleszti azt, Laurence Sterne „Tristram Shandy úr élete” című XVIII. századi regényének elemzését használja fel.


A cikk letöltése (pdf)

 

KONFERENCIAFIGYELŐ

 

KÜLFÖLDI LAPTÁRS-AJÁNLÓ