Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

A 2006. VI. évfolyam 2. szám

A folyóirat digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,

az eMagyarország Program keretében valósult meg.

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

Bevezető

 

Göncz Kinga: Szociális informatika, társadalmi informatika

 

Z. Karvalics László: A szociálpolitika megváltozó kontextusai az információs társadalomban

A gazdasági racionalitás mentén felépített korszerű politikai stratégiának a hátrányos helyzetűekre mint potenciális tudáshordozókra, „vagyonelemekre” kellene tekintenie. Ezen a „makro-szinten” jelenik meg az új tervezési és szemléleti kiindulópont: a tudásvagyon-gazdálkodás. Ez az érintett társadalmi csoportnál „újraírja” a beavatkozás lehetőségeit és imperatívuszait. Az “Információs társadalom szakmai napok” alkalmából rendezett konferencia válogatott előadásait bevezető tanulmány ebből a szempontból tekinti át röviden az idősek, a kismamák, a fogyatékosok, a romák, a társadalom anyagi és szellemi értelemben leszakadó negyede és az állami gondozottak helyzetének a tudásvagyon-gazdálkodás szempontjából leírható jellegzetességeit.

Kulcsszavak:  szociálpolitika, információs társadalom, tudásvagyon-gazdálkodás, hozzáférés


A cikk letöltése (pdf)

 

Csepeli György: Régi és új szociálpolitika

A szociálpolitika által befogott társadalmi szféra nyeresége még nagyobb lehetne, ha az új technológiák bevezetése és alkalmazása révén a szociálpolitikai problémák teljesen új szemléletű megközelítései, új beavatkozási módok válhatnának lehetségessé, melyek révén a társadalmi integráció óhajtott céljai közelebb kerülhetnének a megvalósításhoz. A cikk új szociálpolitikai megközelítés időszerűsége és szükségszerűsége mellett érvel.

Kulcsszavak: új és hagyományos szociálpolitika, a szolidaritás kultúrája, e-szolgáltatások, állam az információs korszakban, digitális szakadék, új információs és kommunikációs technológiák


A cikk letöltése (pdf)

 

Dombi Gábor – Faragó Judit: Korhatártalanul

Új generációk az interneten

Az idős emberek problémáinak megközelítésében le kell számolni az „Öreg néne őzikéje” nyomán a társadalomban élő sztereotíp képekkel. A klasszikus nagyi-szerepeknek a ma idősei sem akarnak megfelelni, hiszen ők a 60-as évek, a beatkorszak huszonévesei, akik napjainkban vonulnak nyugdíjba, és unokáik kiszolgálása, a cicagondozás kispolgári idillje helyett a saját életüket szeretnék egészségesen élni, utazva, nyaralva, sportolva, szórakozva, vásárolva, dolgozva – gyakran elvágyva anyagi lehetőségeik korlátai közül. A tanulmány számba veszi az idősek hátrányos helyzetének azokat a tényezőit, amelyek gátolják integrálódásukat az információs társadalomban. A szerzőpáros felhívja a figyelmet néhány hazai és európai kezdeményezésre, továbbá a szükséges társadalmi-kormányzati lépésekre is.

Kulcsszavak: idősügy, e-inclusion, hátrányos helyzet, digitális szakadék, Inforum, Unoka-nagyszülő informatikai verseny


A cikk letöltése (pdf)

Ferge Sándor: Közösségi modellek az esélyegyenlőség szolgálatában

A tanulmány az információs és kommunikációs technológiák szerepét és hatását vizsgálja a gazdaság és a társadalom változásaiban. Rámutat, hogy az egyik legfontosabb jelenség az immaterializálódás, a hagyományosan materiális termékek és szolgáltatások „információs termékké” vagy „tudástermékké” válása. Ez a tény azonban a szerző állítása szerint egyre élesebb ellentétbe kerül a ma uralkodó termelési viszonyokkal. Az alapvetően kirekesztő piaci modell erősen korlátozza azokat a lehetőséget, amelyeket az elméletileg el nem fogyó tulajdonságú javak kínálnak. A közösségi alapú hozzáférés az oktatás, a kultúra, az egészség; a hivatali és a magánélet szinte minden területén megjelenő új termékekhez és szolgáltatásokhoz, illetve ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak közösségi formákban történő előállítása sok-sok ember számára biztosíthat valódi esélyegyenlőséget a gyakorlatban is. Azt, hogy ez mennyire nem utópista elképzelés, hanem a mai valóság része, a szerző a „Koldus és királyfi” diafilmes (és egyéb) feldolgozásainak on-line és off-line hozzáférhetőségére felhozott szemléltető példákon keresztül mutatja be.

Kulcsszavak: közösségi modell, immaterializálódás, digitális termék, tudástermék, elektronikus szolgáltatás, szabad szoftver, Copyleft


A cikk letöltése (pdf)

 

Kollányi Bence – Székely Levente: Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok az információs társadalomban

A tanulmány a 2005 novemberi Információs Társadalom Szakmai Napokon elhangzott előadás kibővített változata. A szerzők három hátrányos helyzetű csoport – az idősek, a roma származásúak és a kistelepülésen élők – médiafogyasztását és az internethez való viszonyát vizsgálják a World Internet Project adatai alapján. Az elemzés tapasztalataiból kiindulva amellett érvelnek, hogy az egyes társadalmi csoportok felzárkóztatásához pontosan meghatározott egyedi fejlesztési programokra van szükség az IKT területén.

Kulcsszavak: World Internet Project, információs társadalom, digitális megosztottság, hátrányos helyzetű csoportok, romák, idősek, kistelepülésen élők, médiafogyasztás, internethaszálat


A cikk letöltése (pdf)

 

Molnár Szilárd: Közösségi terek, gyenge kötések, internet-használat

Az utóbbi években ambivalens fejlődés jellemzi a hazai internet-használat elterjedését. Miközben rohamosan nő a szélessávú felhasználók száma, a kisebb településen élők körében alig bővül a felhasználók aránya. A tanulmány szerzőjének hipotézise szerint az internet és a számítógéphasználat elterjedésében döntő szerepet játszanak a gyenge kötések, amelyeknek a létrejöttében és ápolásában az IKT eszközök hozzáférését is biztosító közösségi terek – például a könyvtárak, kisposták, közösségi házak, teleházak – kulcsszerepet játszanak. Mivel a rossz gazdasági helyzetben lévő kistelepüléseken paradox módon ezek a közösségi helyek esnek először áldozatul a leépítéseknek, éppen a gyenge kötések visszaszorulása miatt mondhatjuk azt, hogy az IKT eszközök elterjedését nagymértékben akadályozza a kapcsolathiányos magyar társadalom.

Kulcsszavak: társadalmi tőke, gyenge kötés, közösségi hozzáférés, teleház


A cikk letöltése (pdf)

 

Molnár Dániel: Információs technológiák a szociális felsőoktatásban

A tanulmány egy olyan kérdőíves vizsgálatról számol be, melynek válaszadói a szociális munkások képzésének tananyagában szereplő informatikai kurzusok oktatói közül kerültek ki. A kutatás a következő kérdésekre koncentrált: milyen a szociális képzésekbe bekerülő hallgatók informatikai felkészültségének értékelése; milyen típusú informatikai tárgyú kurzusok jelennek meg a tantervekben; hogyan illeszkednek az oktatott technológiák a gyakorlati elvárásokhoz; milyen a kurzusok szoftverellátottsága és intézményi infrastrukturális háttere; milyen súlyt helyeznek a képzés helyszínei az online megjelenésre.

Kulcsszavak: szociális felsőoktatás, informatika, szoftverellátottság, infrastruktúra, online megjelenés


A cikk letöltése (pdf)

 

Pankucsi Márta: Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom

Az ipari társadalomból a tudásalapú információs társadalomba való átmenet átstrukturálja a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerét, esélyt adva a hátrányos helyzetű csoportok felemelkedésére és ezáltal a társadalmi kohézió erősödésére. Átrendeződik a gazdaság, megváltoznak az emberek közötti érintkezési viszonyok, új erőforrások kerülnek előtérbe. A tudás mint kulturális tőke és az emberi kapcsolatok hálózata mint társadalmi tőke a materiális tőkével azonos fontosságúvá válik. A tanulmány szerzője az info-kommunikációs eszközök lehetőségeit vizsgálja a versenyképességet javító tudás és a gazdasági sikerességhez nélkülözhetetlen bizalmon alapuló együttműködés terén. Néhány sikeres példán keresztül rámutat, hogy a kohézió megőrzésének egyik kulcskérdése a leszakadó térségek és társadalmi csoportok bekapcsolódása az információs társadalomba, a hozzáférési esélyek és a motiváltság erősítése révén.

Kulcsszavak: társadalmi kohézió, kisebbségek, információs társadalom, hálózati típusú emberi kapcsolatok, depriváltak, társadalmi kirekesztődés, versenyképesség: tudásalapú versenyképesség


A cikk letöltése (pdf)

 

Hohl Ferenc: A teleházak árképzésének és földrajzi elhelyezkedésének összefüggései

A teleházak Magyarországon több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. A tanulmány a teleházak árképzésének és földrajzi elhelyezkedésének összefüggéseit vizsgálja. Az eredmények szerint a teleházak életében az árképzés sokadrangú kérdés, gyakorlatilag független minden más jellemzőtől. Ez azt jelenti, hogy nincs tudatos, összehangolt árpolitika, a teleházak véletlenszerűen, minden más tényezőtől függetlenül állapítják meg áraikat. A jelenség oka abban keresendő, hogy a teleházak szolgáltatásból származó árbevétele viszonylag kevés, teljes működési költségeiknek csak a felére-harmadára elegendő. A pályázatokból, támogatóktól származó egyéb bevételek sokkal fontosabbak számukra. A teleházak non-profit intézmények, nem is törekedhetnek nyereséges működésre, gazdasági megítélésükben tehát mindenképpen figyelembe kell venni a helyi társadalom életében és általános közérzetében betöltött szerepüket is.

Kulcsszavak: teleház, vidékfejlesztés, fenntarthatóság, gazdaságosság


A cikk letöltése (pdf)

 

Eranus Eliza - Lengyel György – Siklós Viktória: A cserénfai kísérlet - két év múlva

A tanulmány szerzői 2003-ban és 2004-ben egy kísérlet során vizsgálták az IKT terjedésének hatásait egy kis faluban, Cserénfán. Számítógépeket és internet-hozzáférést biztosítottak kiválasztott helyi családok számára, azt vizsgálva, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak az információs technológia intézményi és kapcsolatháló-alapú terjedésének. Mivel a faluban működött teleház, ennek forgalmát kívánták összevetni a baráti-szomszédsági hozzáférés gyakoriságával és természetével. Vizsgálták továbbá az IKT terjedésének a település lakosságának életkörülményeire közvetve gyakorolt társadalmi hatásait is, a közérzetüket jelző indikátorok alapján. 2005 októberében visszatértek a faluba és interjúk segítségével felmérték alanyaik életének és az internetről alkotott véleményének alakulását az eltelt idő alatt.

Kulcsszavak: internet, falu, hátrányos helyzetű település, az információs technológia társadalmi hatásai, digitális szakadék, közösségi informatika, teleház.


A cikk letöltése (pdf)

 

Várhelyi Eszter: Esélyteremtés a könyvtárakban

2003-ban, a “fogyatékkal élők európai évében“ a könyvtárak is bekapcsolódtak az esélyegyenlőség megteremtésébe. Egyik fő céljukká vált, hogy a fogyatékkal élők minden csoportját megfelelő információkkal lássák el. A közgyűjtemények – az érintett csoportok bevonásával és partnerkapcsolatok kialakítával – felhasználják mindennapi munkájukban a technikai újdonságokat. A könyvtárak számos új szolgáltatást vezettek be a hátrányos helyzetűek számára, speciális eszközökkel és dokumentumokkal segítve önálló ismeretszerzésüket. A tanulmány ezekről számol be, kitérve az ún. házon kívüli szolgáltatásokra és a könyvtári dolgozók speciális tanfolyamok keretében történő továbbképzésére is. Rámutat, hogy nem minden könyvtár rendelkezik megfelelően akadálymentes környezettel, speciális eszközparkkal és alternatív formátumú dokumentumokkal. 2005-ben zárult le az ellátottság feltárására indult kérdőíves felmérés, melynek eredményeit és tapasztalatait összegzi a szerző, megjelölve a további fejlesztés célszerű irányait is.

Kulcsszavak: intellektuális hozzáférés, közhasznú információszolgáltatás, fogyatékkal élők, könyvtár, Braille dokumentumok, esélyteremtés


A cikk letöltése (pdf)

 

Pintér Róbert: Civil szervezetek az információs társadalomban és az információs társadalomért

Az INFONIA Alapítvány kutatócsoportja Civil szervezetek az információs társadalomban és az információs társadalomért összefoglaló címmel 2005 tavaszán a szektor átalakulásával foglalkozó kutatást folytatott. Az empirikus vizsgálat-sorozat általános képet ad a tágan értelmezett civil szektor információs és kommunikációs felkészültségéről, miközben teljes körűen dokumentálja az „élcsapat”, az információs társadalmi fejlesztésekben élen járó kisebb szervezeti kör genezisét és jelenlegi tevékenységrendszerét is. A cikk a kutatás legfontosabb eredményeit, valamint általános és elméleti tanulságait ismerteti.

Kulcsszavak: civil szervezetek, átmenet az információs társadalomba, civil honlapok, civil információs társadalmi szervezetek, Wilson-gyémánt


A cikk letöltése (pdf)

 

Szemle

 

Információs Társadalom Szakmai Napok 2005

Részletes program

 

English summaries of the original Hungarian studies