Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 
 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

A 2007. VII. évfolyam 4. szám

A folyóirat digitalizálása a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával,

az eMagyarország Program keretében valósult meg.

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

BEVEZETŐ

 

KLASSZIKUSOK

 

Frank Webster: Információ és az információs társadalom fogalma

Az itt közölt tanulmány a szerző "Az információs társadalom elméletei" című, 1997-ben megjelent kötetének 2. fejezete (Theories of the Information Society, London, Routledge). A szerző fő célja itt a következő kérdések felvetése: Amikor az emberek "információs társadalomról" beszélnek, vajon mit értenek ez alatt? Milyen kritériumokat nyújtanak ahhoz, hogy az "információs társadalmat" megkülönböztethessük más típusoktól? Az "információs társadalom" meghatározásai között analitikailag ötféle definíciót lehet megkülönböztetni, amelyek mindegyike kritériumokat tartalmaz annak azonosítására, ami új. Ezek a következő típusokba sorolhatók: technológiai, gazdasági, foglalkoztatási, tér-szemléletű és kulturális meghatározások. A fejezet második részében a szerző magának az "információnak" a különféle értelmezéseit elemzi, hangsúlyozva, hogy sohasem szabad lemondanunk az információ jelentését és rendeltetését firtató kérdésekről.

Kulcsszavak: információs társadalom, információ, az információs társadalom elméletei


A cikk letöltése (pdf)

 

Kondor Zsuzsanna: Kritikai racionalitás a másodlagos írásbeliség korában

A kritikai racionalitásnak tetemes hagyománya alakult ki a nyugati gondolkodásban. A tanulmány egyrészt e hagyomány gyökereire, másrészt pedig e hagyomány jelenleg folyó átalakulására, s annak okaira világít rá. A szerző sokban támaszkodik Hajnal István és a Hajnal munkásságának szerves folytatását jelentő Torontói Iskola írásbeliség-fogalmára, a filozófia történetében markáns formát öltő kritikai racionalitás bizonyos megnyilvánulásaira, valamint nyelvfilozófiai vizsgálódásokra és kognitív pszichológiai kutatásokra.

Kulcsszavak: filozófia, írásbeliség, kommunikáció, reprezentáció


A cikk letöltése (pdf)

 

Maren Hartmann: A mítosz és metaforái: médiatársadalmi eszményképek

A tanulmány szerzője abból indul ki, hogy a társadalomelméletek egyre gyakrabban kommunikációelméleti köntösben jelennek meg, és metaforák segítségével írják le a változónak tételezett társadalmat (vagy annak néhány aspektusát). Az "információs társadalom" fogalma egyike az ilyen kommunikációelméleti metaforáknak, csakúgy, mint a "hálózati társadalom" vagy a "médiatársadalom". Az elemzés kitér e metaforák különleges nyelvi kifejezési formaként betöltött szerepére, röviden érintve az eszményképek fogalmát is. Összefoglalja ez egyes fogalmak történetét és azok leginkább elterjedt teoretikus olvasatait, a médiatársadalom fogalmát állítva a középpontba. A munka lényegét annak a kérdésnek a vizsgálata alkotja, hogy ezek a fogalmak a jelenlegi és a jövőbeli társadalom milyen formáját sugallják, illetve miképp kezelheti ezeket a kommunikációtudomány.

Kulcsszavak: médiatársadalom, kommunikációtudomány, mítosz, metaforák


A cikk letöltése (pdf)

 

Faragó Péter: Demokrácia az információs társadalomban

A tanulmány a demokrácia helyzetét elemezi az információs társadalom időszakában. Az elemzés során feltárulnak a demokratikus intézményrendszer korlátai, fény derül arra, hogy mennyiben támogatják a hálózatok a szabadságjogok gyakorlását jelenleg, és milyen eddig kiaknázatlan lehetőségeket rejt még magában. A tanulmány azt mutatja be, hogy a politika mennyiben befolyásolja az egyes demokratikus szabadságjogokat. Az írás azt is számba veszi, hogy az információs társadalom szakirodalmának jelentősebb alakjai milyen demokrácia fogalmakkal dolgoztak vízióik vagy elemzéseik megfogalmazásakor. Végül elemzésre kerül az is, hogy a politika miért van lépéshátrányban az információs társadalmak technokultúrális közegéhez képest.

Kulcsszavak: demokrácia, demokratikus intézményrendszer, hálózatok, szabadságjogok, információs társadalom


A cikk letöltése (pdf)

 

Dessewffy Tibor - Ságvári Bence: Teória és praxis az információs korban

Az elmúlt években az információs társadalommal kapcsolatos elméletek lassú kiüresedésének lehettünk tanúi. Nem arról van szó, hogy elapadt az ezeket tápláló intellektuális muníció. Még ma is születnek friss és újszerű megközelítések, az információs társadalom fogalmát azonban túl sokan, túl sokfelé és túl sokféle célra kezdték el használni, ami menthetetlenül kikezdte korábbi szerepét. Emellett az is nyilvánvaló, hogy a szociológia is csak jelentős fáziskéséssel, az eredendő idegenkedés és szűklátókörűség legyőzése után kezdett el behatóbban foglalkozni a témával. Ez a kezdeti bénultság azonban a mai napig érezteti hatását. Az információs társadalom elméleteiben, illetve a szociológia szerepfelfogásában bekövetkezett átrendeződés rövid felvázolását követően a tanulmány szerzői az idevágó elméletek olyan koncepciója mellett tesznek hitet, amely nem aspirál az önálló diszciplína rangjára, viszont a legkülönbözőbb tudományterületekből kiinduló kutatások számára közös nyelvet, problémafelvetést és szemléletet kínál.

Kulcsszavak: információs társadalom, szociológia, narratívák


A cikk letöltése (pdf)

 

Demeter Tamás: Eszmetörténet és kommunikációtörténet: tanulságok a mobil információs társadalom kutatói számára

Az elmúlt 50 évben a kommunikációtörténeti megfontolások inspiráló erőt jelentettek a tág értelemben felfogott eszmetörténeti kutatások számára, a tudománytörténettől a filozófiatörténetig. A kommunikációtechnológia szignifikáns változásai közvetlenül és  társadalmi változások előidézésén keresztül is bizonyos kognitív következményekkel járnak. A technológia által a megismerésre gyakorolt, történetileg plauzibilis hatások némelyeket arra ösztönöztek, hogy felderítsék a mobilkommunikációnak a kognitív képességekre gyakorolt hatását. E tanulmány szerzője szerint a kommunikáció története, ha megfelelően kezeljük, nem nyújt támogatást a mobilkommunikáció és a megismerés kapcsolatainak tanulmányozásához. Érvelése középpontjában a szignifikáns, azaz a tudásmegőrzés és  -átörökítés folyamatában releváns kommunikáció és a nem szignifikáns, vagyis ilyen szerep híján lévő kommunikáció közötti fogalmi distinkció áll. Álláspontja szerint jelenlegi fejlettségi szintjén a mobilkommunikáció közel sem tekinthető szignifikáns kommunikációnak.

Kulcsszavak: eszmetörténet, kommunikációtörténet, mobilkommunikáció, megismerés, szignifikáns kommunikáció, nem szignifikáns kommunikáció


A cikk letöltése (pdf)

 

Z. Karvalics László: Információs társadalom - a metakritika hiábavalósága és gyötrelmessége

Az információs társadalom elméletével kapcsolatos kritikai pozíciók térképének megrajzolása előtt a tanulmány részletesen elemzi azokat a gondolkodói "ősbűnöket",  amelyek sok esetben magának az információs társadalom eszméjének az elutasítását is eredményezhetik.  Ilyen bűnként elsősorban az információs társadalom eredetileg és - végső értelme szerint is - holisztikus elméletének "feldarabolását", illetve az "információ-dominanciára" való mesterséges leszűkítését és eltorzítását emeli ki a szerző, s ezeket számos szövegrészlettel illusztrálja. Az idézetek túlnyomórészt az ugyanebben a tematikus folyóiratszámban megjelent írásokból származnak.

Kulcsszavak: elmélet-kritika, Frank Webster, Maren Hartmann, információs társadalom (fogalom és diskurzus), valóság-ábrázolás, hamis tudat, logikai-érvelési hibák


A cikk letöltése (pdf)

 

KUTATÁSI JELENTÉS

 

Pui-lam Law - Rodney Wai-chi Chu - Shanhua Yang és munkatársai: Mobil-telefónia és az IKT Kínában: A vándormunkások esete a Gyöngy-folyó deltájában

Dél-Kínában a vándormunkások a legalacsonyabb jövedelmű csoporthoz tartoznak, az utóbbi években mégis meredeken emelkedett közöttük a mobiltelefonnal rendelkezők száma. Még érdekesebb, hogy az általuk használt mobiltelefonok ára havi jövedelmük háromszorosát vagy négyszeresét is elérheti. Ennek a jelenségnek a nyomába szegődve, a tanulmány szerzői 2003-tól kezdve mélyinterjúkat készítettek a vándormunkások mobiltelefon-használatáról és annak társadalmi következményeiről Dongguan Cityben. Tanulmányukban áttekintik a mobil-telefónia fejlődését Kínában és bemutatják a vándormunkások körében kialakult tipikus mobiltelefon-használati mintákat, feltárva azoknak a munkások társadalmi kapcsolataira gyakorolt hatásait. Rávilágítanak arra, hogy a kiterjesztett kapcsolati hálózatok hogyan segítik a vándormunkásokat a számukra kedvezőbb munkafeltételek elérésében. Végül bemutatják a rohamosan terjedő alkalmi munkavállalás jelenségét és előrejelzéseket tesznek az IKT terjedésének várható jövőbeli hatásaira vonatkozólag a mai Kínában.

Kulcsszavak: Dél-Kína, mobiltelefon, vándormunkások, hálózat-építés

 

OLVASÁS KÖZBEN

 

Székely Levente: Információgazdaság

 

KONFERENCIABESZÁMOLÓ

 

Csótó Mihály: EFITA 2007: Az Európai Agrárinformatikai Szövetség konferenciája az IKT szerepéről a vidéki környezet védelmében és a fenntartható fejlődésben

 

SZAKMAI KLUB

 

Gyenes Fruzsina: A jövő információs társadalma: Magyarország 50 év múlva (a tudomány és a képzelet találkozása)

 

INFINIT HÍRLEVÉL

 

Székely Iván: A redős papsapkagomba és a tudásmenedzsment

 

SZEMLE

 

English summaries of the original Hungarian studies