Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

 

2011 XI. évfolyam 1-4. szám

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

BEKÖSZÖNTŐ

 

E-BUSINESS

 

Nemeslaki András: Tűz és víz határán a gazdaságinformatikában: a technológiai konstruálás és a társadalmi konstruktivizmus összekapcsolásának lehetősége
Az informatikai eszközök, információrendszerek alkalmazásának célja a gazdasági működés eredményességének és hatékonyságának javítása, azaz az üzleti értékmaximalizálás. Elméleti szinten a gazdaságinformatika két problémát vet fel ezzel kapcsolatban a) milyen informatikai eszközökkel valósítható meg a szervezeti értéknövelés illetve b) mivel magyarázható hogy sokszor a legjobb minőségű ICT alkalmazások sem érik el a kívánt eredményesség növelést vagy hatékonyság javítást. A cikkben amellett érvelek, hogy a komplex ICT rendszerek szervezeti hatásainak megértéséhez és a gazdaságinformatika szakterületének identifikációjához nagymértékben segíthet a technológia determinizmusnak, mint tudományos alapelvnek a kiterjesztése. Egyrészt a tudomány-technológia- elméletek (STS – Science Technology Studies) konstruktivista irányainak figyelembevétele, másrészt a normatív jellegű mesterséges alkotások tudománya (sciences of the artificial), és az abból levezethető konstruálás tudomány (design science) és akciókutatás módszerek (action research) komoly szemléleti segítséget adhatnak a gazdaságinformatikusok számára.
Kulcsszavak: Infokommunikációs technológiák, gazdaságinformatika, technológia determinizmus, tudomány-technológia- elméletek, mesterséges alkotások tudománya, akciókutatás.

 

Polyák Gábor: Technológiai determinizmus a kommunikáció szabályozásában
A kommunikáció szabályozásában lépten-nyomon olyan kifejezésekbe botlunk, mint a „frekvenciaszűkösség”, a „szűk keresztmetszetek” vagy éppen a hálózati semlegesség. Ez arra utal, hogy a szabályozó is gyakran a technológiai kényszerek eredőjeként tünteti fel saját döntéseit. Ugyanakkor maga a szabályozás szándékoltan vagy véletlenül számos esetben alakítja a technológiai fejlődést. A tanulmány konkrét szabályozási megoldásokon keresztül mutatja be a szabályozás és a technológia közötti kölcsönhatásokat, a szabványosítástól a rugalmas frekvenciagazdálkodáson át a hálózati semlegességig.
Kulcsszavak: kommunikációpolitika, hálózatsemlegesség, hálózati architektúra, hozzáférés, frekvenciaszűkösség, frekvenciagazdálkodás, szabványosítás

 

Pintér Róbert: Az okostelefonok terjedése Magyarországon
A tanulmány az okostelefonok magyarországi terjedését mutatja be részben a publikusan hozzáférhető friss felmérések eredményei alapján, részben az Ipsos 2010-es és 2011-es kutatásai alapján, amelyek a szerző vezetésével készültek. A mobiltelefon 1990-es magyarországi megjelenése óta széles körben elterjedt, az okostelefonokkal azonban a közelmúltban egy új fejezet vette kezdetét az eszköz történetében. Mivel csupán 1-2 éves folyamatról van szó és meglehetősen gyorsan terjed az okostelefon, ezért egyelőre nincs lehetőség mélyebb, longitudinális tudományos elemzések elvégzésére. Viszont a terjedéssel kapcsolatos alapvető számok összegzése lehetséges – lényegében erre vállalkozik a cikk, miközben a befejezés során arra is keresi a választ, hogy mi lehet ennek a fejlődésnek az ígérete és milyen illúziókat táplálhat.
Kulcsszavak: mobiltelefon, okostelefon, penetráció, diffúzió, Magyarország, Ipsos, kutatás

 

Balkányi Péter – Orbán Zsolt: Virtuális információk a fizikai térben: a kiterjesztett valóság jövőképe
Az okostelefonok térnyerése egy korábban már elfeledett technológia, a kiterjesztett valóság számára nyújt újra kibontakozási területet. A napjainkra komoly számítási kapacitással ellátott kézi készülékek dinamikus fejlődése olyan szolgáltatások megjelenésének biztosítanak lehetőséget, amelyek alapjaiban változtathatják meg az információhoz való hozzáállásunkat, és az információk feldolgozásának módjait. Tanulmányunkban először bemutatjuk magát a technológiát, majd a lehetséges üzleti megoldások mellett feltárjuk az okostelefonok nyújtotta lehetőségeket. Lezárásként pedig a mobiltelefonokon megjelenő alkalmazások elemzése után felvillantjuk a technológiában rejlő rövid és hosszabb távon megjelenő lehetőségeket.
Kulcsszavak: kiterjesztett valóság, okostelefon, virtuális valóság, point of interest (POI), marker, 3D

 

Duma László - Monda Eszter: Tapasztalati termékek - az internetes tájékozódástól a vásárlásig
Cikkünk körbejárja az internetes tájékozódástól a vásárlásig terjedő utat a tapasztalati termékekre fókuszálva. A tanulmány elején a tapasztalati termékek tulajdonságait mutatjuk be, majd megvizsgáljuk az információtechnológiának ezekre a javakra ható tényezőit. A kommunikációs csatornák átrendeződését egy kutatással kívánjuk megvizsgálni, amelyben a felhasználóknak a tapasztalati termékekkel kapcsolatos szokásait vizsgáljuk. A vizsgálat főként arra terjed ki, hogy milyen információs csatornák segítségével jut el a felhasználó a vásárlásig, illetve az azt megelőző információgyűjtésig és mennyire meghatározó a közösség véleményformáló ereje, és az általa létrejött kollektív tudat. Ennek eredményeképp a vállalatok is felkészülhetnek az online világban egyre inkább élesedő versenyre. Összegzésképpen a mintából levonható tanulságok, gyakorlati példák, és a releváns uralkodó elméletek alapján meghatározzuk azokat a fontos IKT eszközöket, valamint fejlődésük várható irányát, amelyeknek döntő hatása lesz a közeljövőben a fogyasztók viselkedésére.
Kulcsszavak: web2.0, internetes tájékozódás, online vásárlás, IKT eszközök, virtuális marketing csatornák, felhasználói jelenlét, tapasztalati termékek, közösségi média.

 

Kis Gergely: Az állami beavatkozás szerepe az infokommunikációs infrastruktúra kialakításában
Az elektronikus hírközlő hálózat rohamszerű fejlesztésének igénye az internet széleskörű elterjedésével az állami döntéshozókat is fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozására és azok végrehajtására ösztönzi. Az (információs) társadalom fejlődése és az ennek alapjául szolgáló infokommunikációs szolgáltatások használata alapvetően függ a szélessávú infrastruktúra fejlesztésétől, az elektronikus hírközlő hálózat – „szélessávú” – elérésének lehetőségétől. A tanulmányban bemutatásra kerül, hogy az állam milyen beavatkozási eszközökkel rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésének ösztönzésére. Ezt követően, a beavatkozási lehetőségek közül Magyarországon eddigi legnagyobb hatású infrastruktúrafejlesztési pályázatok eredményeinek elemzését végzem el.
Kulcsszavak: Elektronikus hírközlő hálózat, szélessávú infrastruktúra, állami beavatkozás, információs társadalom

 

Bodoky Tamás - Urbán Ágnes: A Facebook hatása a hírfogyasztásra: közönségépítés helyett közösségépítés
A közösségi oldalak elterjedése, különösen a ma már több mint 700 millió regisztrált felhasználóval rendelkező Facebook jelentősen hatással van a médiafogyasztási, azon belül a hírfogyasztási szokásokra. Az internetezők ma már nem csak a portálokra látogatva értesülhetnek a legfrissebb hírekről, hanem egy közösségi oldal felületén is megtehetik ugyanezt, ahol személyes ismerőseik osztják meg az általuk érdekesnek tartott híreket. Nem más történik tehát, hogy a professzionális szerkesztés mellett megjelent a social filtering, vagyis a közösségi szűrő jelensége is. A cikk azt vizsgálja, hogy a közösségi média, ezen belül is a Facebook milyen hatással van a médiafogyasztási szokásokra, a hírportáloknak milyen szempontokat kell figyelembe venniük, amikor a közösségi stratégiájukat kialakítják. Állításainkat empirikusan is igazoljuk az atlatszo.hu oldal látogatottsági adatait vizsgálva, bemutatjuk, hogy egy újonnan indult oknyomozó portál miként tud közösséget és ezen keresztül közönséget építeni a Facebook segítségével.
Kulcsszavak: Facebook, közösségi oldal, hírfogyasztás, tartalomszolgáltatás, atlatszo.hu

 

KUTATÁSI JELENTÉS

 

Sinka Róbert: A konnektivizmus földrajza
Az információs társadalom a modern kor technológiájára épülő társadalmi forma, melyben a társadalmi berendezkedés, a tudásátadás és közvetítés, valamint a gondolkodást meghatározó és befolyásoló környezeti feltételekért jelentős mértékben az infokommunikációs technológia eszköztára tehető felelőssé. A konnektivizmus földrajza a geográfiai kutatások információs társadalomhoz történő illesztését jelenti. A konnektivista szemlélet egy módosult szerepkör, a hálózati társadalom szereplőit jellemző magatartásforma. A társadalom homeosztázisát is biztosító kapcsolatok a hálózati elemeken keresztül épülnek fel, melyeknek egy technológiai és egy humán interfész (ún. konnektivista kompetencia portfólió) vetülete van. A kompetencia alapú tudástársadalom az információs társadalom érett szakasza, amely a jövőben a térbeli vizsgálatok egyik kiemelt területe lehet.
Kulcsszavak: az információs társadalom földrajza, a konnektivizmus paradigmája, hálózati társadalom

 

Síklaki István: Viszonyulás a tudáshoz
Az utóbbi idők kognitív pszichológiájában egyre több kutatás támasztja alá azt a feltevést, hogy párhuzamos működésüknek köszönhetően a kognitív vagy adaptív tudattalan (Wilson 2010) folyamatai bizonyos típusú feladatok esetében nagyobb hatékonyságot biztosítanak, mint a szekvenciális és korlátozott kapacitású tudatos folyamatok. A net generációra jellemző multitasking üzemmód bizonyos fajta feladatok esetében olyan feladatkörnyezetet teremt, ami segíti az adaptív tudattalan ilyen előnyös képességeinek kiaknázását.
Kulcsszavak: kognitív tudattalan, azonnali üzenetek, feladatvégzés, multitasking, szolipszista introjekció

 

Kerekes Pál: Jersze, elektronikusan is! A könyv a digitális kultúrában
Az olvasás világa megváltozik. A könyv korszakváltás előtt áll. Az Internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a mobiltelefon, a note-book, az asztali számítógép, és természetesen maga az e-reader – átalakítják a tudás és a műélvezet megszokottságait. A gazdag és nemes hagyományú nyomtatott könyv kizárólagossága megszűnt. A szövegek az Internetre kerülnek, olvasásukhoz innovatív készülékek szükségesek. A képernyő napi életünk részévé vált, a betű-áradatot elektronikusan kapjuk, digitálisan továbbítjuk. Ennek a folyamatnak néhány alapelemét igyekszik a tanulmány vizsgálni, a könyvészeti vonatkozásokra koncentrálva.
Kulcsszavak: olvasás, e-könyv, elektronikus olvasók

 

Goda Szilárd: Nyílt adat és nyílt kormányzat
A nyílt kormányzás lényege, hogy az állampolgároknak joguk van hozzáférni a kormányzat által generált információkhoz, és dokumentumokhoz. Tágabb értelemben azonban nem kizárólag a hozzáférés lehetőségéről, vagyis az átláthatóságról van szó, hanem arról is, hogy az állampolgárok konstruktív módon bekapcsolódjanak a döntéshozatali folyamatba, tehát a részvétel és az együttműködés szempontjairól is. A tanulmány bemutatja a nyílt kormányzás legújabb kori adatvezérelt fellendülését, amely a nyers, ráruházott értelmezéstől mentes kormányzati adatot állítja előtérbe. A nyitottság megteremtését célzó kormányzati kezdeményezések áttekintése után, világszerte működő megoldásokat mutatunk be, a nyílt kormányzat számos területéről.
Kulcsszavak: nyílt kormányzat, nyílt adat, átláthatóság, részvétel, együttműködés, együttműködő demokrácia, kormányzat 2.0, e-kormányzat, e-demokrácia

 

Guld Ádám: Emók a világhálón
A szubkultúrákkal kapcsolatos társadalomtudományos érdeklődésnek ma már több évtizedre visszatekintő hagyományai vannak. A szubkultúra-kutatással foglalkozó, alapvetően amerikai és angol gyökerekből táplálkozó irányzat napjainkban világszerte meghatározó, jól kidolgozott interpretációs keretet biztosít számos társadalmi és kulturális jelenség tanulmányozásához. Az elmúlt bő egy évtized során azonban egy olyan új értelmezési lehetőség feltűnését is megfigyelhettük, amely a szubkultúrák kialakulásának és működésének dinamizmusait alapvetően a vizuális médiumok által uralt médiatársadalom elméleti kontextusában helyezi el. A poszt-szubkulturalizmusként ismertté vált áramlat különösen izgalmas lehetőségeket kínál fel abban az esetben, ha a kortárs kulturális képződményeket a posztmodern korszakra jellemző identitásformálás és a posztmodern médiakultúra összefüggéseiben vizsgáljuk. Az alábbi írásban ezekre a lehetséges összefüggésekre mutatok rá az emo közösséget jellemző hálózati médiareprezentációkon keresztül.
Kulcsszavak: szubkultúra, poszt-szubkulturalizmus, médiakultúra, online kommunikáció, identitás, közösségi média, emo

 

Dr. Gyökér Irén – dr. Finna Henrietta: Hogy halad a szekér a globális karrierutakon?
Bár Magyarország történelme során a kivándorlás – különböző mértékben és eltérő célcsoportokkal, de – mindig is jellemző volt, a külföldön munkát vállalók legújabb típusa – a képzett, diplomás, munkavállalási korban lévő, fiatal, magas potenciállal rendelkező, szellemi munkát végzők – egyre meghatározóbb szerepet játszik a migrációban. Az agyelszívás veszélye a hazai vállalati döntéshozókat is arra kényszeríti, hogy a külföldön munkát vállaló potenciális tehetségek igényeit és motivációit megismerjék, és újfajta ösztönző rendszereket dolgozzanak ki számukra. Ehhez nyújt jó alapot a globális karrierek témakörét – főként menedzserek körében – vizsgáló empirikus kutatás, mely egyéni és szervezeti oldalról igyekszik megvilágítani a nemzetközi karrierekkel kapcsolatos szempontokat. Jelen cikk a 2011 augusztusában lefolytatott kutatás főbb eredményeit mutatja be, célja az alapvető tendenciák és jelenségek bemutatása a külföldi munkavállalás motivációit, az alkalmazkodás nehézségeit és a visszatérési szándékot illetően.
Kulcsszavak: globális karrier, agyelszívás, kérdőíves kutatás, képzettek migrációja, szervezeti kiküldetési rendszer

 

OLVASÁS KÖZBEN

 

Könyvrecenzió: Németh Gabriella: Posztmodern erők és konzervatív hősök. Nyíri Kristóf: Kép és idő című kötete alapján

 

English summaries of the papers