|
Információs Társadalom
folyóirat - archívum
2011 XI. évfolyam 1-4. szám
A teljes szám letöltése egyben (pdf)
BEKÖSZÖNTŐ
E-BUSINESS
Nemeslaki András: Tűz és víz határán a
gazdaságinformatikában: a technológiai konstruálás és a társadalmi
konstruktivizmus összekapcsolásának lehetősége
Az informatikai eszközök, információrendszerek alkalmazásának célja a
gazdasági működés eredményességének és hatékonyságának javítása, azaz az
üzleti értékmaximalizálás. Elméleti szinten a gazdaságinformatika két
problémát vet fel ezzel kapcsolatban a) milyen informatikai eszközökkel
valósítható meg a szervezeti értéknövelés illetve b) mivel magyarázható
hogy sokszor a legjobb minőségű ICT alkalmazások sem érik el a kívánt
eredményesség növelést vagy hatékonyság javítást. A cikkben amellett
érvelek, hogy a komplex ICT rendszerek szervezeti hatásainak
megértéséhez és a gazdaságinformatika szakterületének identifikációjához
nagymértékben segíthet a technológia determinizmusnak, mint tudományos
alapelvnek a kiterjesztése. Egyrészt a tudomány-technológia- elméletek
(STS – Science Technology Studies) konstruktivista irányainak
figyelembevétele, másrészt a normatív jellegű mesterséges alkotások
tudománya (sciences of the artificial), és az abból levezethető
konstruálás tudomány (design science) és akciókutatás módszerek (action
research) komoly szemléleti segítséget adhatnak a gazdaságinformatikusok
számára.
Kulcsszavak: Infokommunikációs technológiák, gazdaságinformatika,
technológia determinizmus, tudomány-technológia- elméletek, mesterséges
alkotások tudománya, akciókutatás.
Polyák Gábor: Technológiai
determinizmus a kommunikáció szabályozásában
A kommunikáció szabályozásában lépten-nyomon olyan kifejezésekbe
botlunk, mint a „frekvenciaszűkösség”, a „szűk keresztmetszetek” vagy
éppen a hálózati semlegesség. Ez arra utal, hogy a szabályozó is gyakran
a technológiai kényszerek eredőjeként tünteti fel saját döntéseit.
Ugyanakkor maga a szabályozás szándékoltan vagy véletlenül számos
esetben alakítja a technológiai fejlődést. A tanulmány konkrét
szabályozási megoldásokon keresztül mutatja be a szabályozás és a
technológia közötti kölcsönhatásokat, a szabványosítástól a rugalmas
frekvenciagazdálkodáson át a hálózati semlegességig.
Kulcsszavak: kommunikációpolitika, hálózatsemlegesség, hálózati
architektúra, hozzáférés, frekvenciaszűkösség, frekvenciagazdálkodás,
szabványosítás
Pintér Róbert: Az okostelefonok
terjedése Magyarországon
A tanulmány az okostelefonok magyarországi terjedését mutatja be részben
a publikusan hozzáférhető friss felmérések eredményei alapján, részben
az Ipsos 2010-es és 2011-es kutatásai alapján, amelyek a szerző
vezetésével készültek. A mobiltelefon 1990-es magyarországi megjelenése
óta széles körben elterjedt, az okostelefonokkal azonban a közelmúltban
egy új fejezet vette kezdetét az eszköz történetében. Mivel csupán 1-2
éves folyamatról van szó és meglehetősen gyorsan terjed az okostelefon,
ezért egyelőre nincs lehetőség mélyebb, longitudinális tudományos
elemzések elvégzésére. Viszont a terjedéssel kapcsolatos alapvető számok
összegzése lehetséges – lényegében erre vállalkozik a cikk, miközben a
befejezés során arra is keresi a választ, hogy mi lehet ennek a
fejlődésnek az ígérete és milyen illúziókat táplálhat.
Kulcsszavak: mobiltelefon, okostelefon, penetráció, diffúzió,
Magyarország, Ipsos, kutatás
Balkányi Péter – Orbán Zsolt: Virtuális
információk a fizikai térben: a kiterjesztett valóság jövőképe
Az okostelefonok térnyerése egy korábban már elfeledett technológia, a
kiterjesztett valóság számára nyújt újra kibontakozási területet. A
napjainkra komoly számítási kapacitással ellátott kézi készülékek
dinamikus fejlődése olyan szolgáltatások megjelenésének biztosítanak
lehetőséget, amelyek alapjaiban változtathatják meg az információhoz
való hozzáállásunkat, és az információk feldolgozásának módjait.
Tanulmányunkban először bemutatjuk magát a technológiát, majd a
lehetséges üzleti megoldások mellett feltárjuk az okostelefonok
nyújtotta lehetőségeket. Lezárásként pedig a mobiltelefonokon megjelenő
alkalmazások elemzése után felvillantjuk a technológiában rejlő rövid és
hosszabb távon megjelenő lehetőségeket.
Kulcsszavak: kiterjesztett valóság, okostelefon, virtuális
valóság, point of interest (POI), marker, 3D
Duma László - Monda Eszter:
Tapasztalati termékek - az internetes tájékozódástól a vásárlásig
Cikkünk körbejárja az internetes tájékozódástól a vásárlásig terjedő
utat a tapasztalati termékekre fókuszálva. A tanulmány elején a
tapasztalati termékek tulajdonságait mutatjuk be, majd megvizsgáljuk az
információtechnológiának ezekre a javakra ható tényezőit. A
kommunikációs csatornák átrendeződését egy kutatással kívánjuk
megvizsgálni, amelyben a felhasználóknak a tapasztalati termékekkel
kapcsolatos szokásait vizsgáljuk. A vizsgálat főként arra terjed ki,
hogy milyen információs csatornák segítségével jut el a felhasználó a
vásárlásig, illetve az azt megelőző információgyűjtésig és mennyire
meghatározó a közösség véleményformáló ereje, és az általa létrejött
kollektív tudat. Ennek eredményeképp a vállalatok is felkészülhetnek az
online világban egyre inkább élesedő versenyre. Összegzésképpen a
mintából levonható tanulságok, gyakorlati példák, és a releváns uralkodó
elméletek alapján meghatározzuk azokat a fontos IKT eszközöket, valamint
fejlődésük várható irányát, amelyeknek döntő hatása lesz a közeljövőben
a fogyasztók viselkedésére.
Kulcsszavak: web2.0, internetes tájékozódás, online vásárlás, IKT
eszközök, virtuális marketing csatornák, felhasználói jelenlét,
tapasztalati termékek, közösségi média.
Kis Gergely: Az állami beavatkozás
szerepe az infokommunikációs infrastruktúra kialakításában
Az elektronikus hírközlő hálózat rohamszerű fejlesztésének igénye az
internet széleskörű elterjedésével az állami döntéshozókat is
fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozására és azok végrehajtására
ösztönzi. Az (információs) társadalom fejlődése és az ennek alapjául
szolgáló infokommunikációs szolgáltatások használata alapvetően függ a
szélessávú infrastruktúra fejlesztésétől, az elektronikus hírközlő
hálózat – „szélessávú” – elérésének lehetőségétől. A tanulmányban
bemutatásra kerül, hogy az állam milyen beavatkozási eszközökkel
rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésének
ösztönzésére. Ezt követően, a beavatkozási lehetőségek közül
Magyarországon eddigi legnagyobb hatású infrastruktúrafejlesztési
pályázatok eredményeinek elemzését végzem el.
Kulcsszavak: Elektronikus hírközlő hálózat, szélessávú
infrastruktúra, állami beavatkozás, információs társadalom
Bodoky Tamás - Urbán Ágnes: A Facebook
hatása a hírfogyasztásra: közönségépítés helyett közösségépítés
A közösségi oldalak elterjedése, különösen a ma már több mint 700 millió
regisztrált felhasználóval rendelkező Facebook jelentősen hatással van a
médiafogyasztási, azon belül a hírfogyasztási szokásokra. Az
internetezők ma már nem csak a portálokra látogatva értesülhetnek a
legfrissebb hírekről, hanem egy közösségi oldal felületén is megtehetik
ugyanezt, ahol személyes ismerőseik osztják meg az általuk érdekesnek
tartott híreket. Nem más történik tehát, hogy a professzionális
szerkesztés mellett megjelent a social filtering, vagyis a közösségi
szűrő jelensége is. A cikk azt vizsgálja, hogy a közösségi média, ezen
belül is a Facebook milyen hatással van a médiafogyasztási szokásokra, a
hírportáloknak milyen szempontokat kell figyelembe venniük, amikor a
közösségi stratégiájukat kialakítják. Állításainkat empirikusan is
igazoljuk az atlatszo.hu oldal látogatottsági adatait vizsgálva,
bemutatjuk, hogy egy újonnan indult oknyomozó portál miként tud
közösséget és ezen keresztül közönséget építeni a Facebook segítségével.
Kulcsszavak: Facebook, közösségi oldal, hírfogyasztás,
tartalomszolgáltatás, atlatszo.hu
KUTATÁSI JELENTÉS
Sinka Róbert: A konnektivizmus
földrajza
Az információs társadalom a modern kor technológiájára épülő társadalmi
forma, melyben a társadalmi berendezkedés, a tudásátadás és közvetítés,
valamint a gondolkodást meghatározó és befolyásoló környezeti
feltételekért jelentős mértékben az infokommunikációs technológia
eszköztára tehető felelőssé. A konnektivizmus földrajza a geográfiai
kutatások információs társadalomhoz történő illesztését jelenti. A
konnektivista szemlélet egy módosult szerepkör, a hálózati társadalom
szereplőit jellemző magatartásforma. A társadalom homeosztázisát is
biztosító kapcsolatok a hálózati elemeken keresztül épülnek fel,
melyeknek egy technológiai és egy humán interfész (ún. konnektivista
kompetencia portfólió) vetülete van. A kompetencia alapú tudástársadalom
az információs társadalom érett szakasza, amely a jövőben a térbeli
vizsgálatok egyik kiemelt területe lehet.
Kulcsszavak: az információs társadalom földrajza, a
konnektivizmus paradigmája, hálózati társadalom
Síklaki István: Viszonyulás a tudáshoz
Az utóbbi idők kognitív pszichológiájában egyre több kutatás támasztja
alá azt a feltevést, hogy párhuzamos működésüknek köszönhetően a
kognitív vagy adaptív tudattalan (Wilson 2010) folyamatai bizonyos
típusú feladatok esetében nagyobb hatékonyságot biztosítanak, mint a
szekvenciális és korlátozott kapacitású tudatos folyamatok. A net
generációra jellemző multitasking üzemmód bizonyos fajta feladatok
esetében olyan feladatkörnyezetet teremt, ami segíti az adaptív
tudattalan ilyen előnyös képességeinek kiaknázását.
Kulcsszavak: kognitív tudattalan, azonnali üzenetek,
feladatvégzés, multitasking, szolipszista introjekció
Kerekes Pál: Jersze, elektronikusan is!
A könyv a digitális kultúrában
Az olvasás világa megváltozik. A könyv korszakváltás előtt áll. Az
Internet és a különböző hozzáférési eszközök – mint az iPad, a
mobiltelefon, a note-book, az asztali számítógép, és természetesen maga
az e-reader – átalakítják a tudás és a műélvezet megszokottságait. A
gazdag és nemes hagyományú nyomtatott könyv kizárólagossága megszűnt. A
szövegek az Internetre kerülnek, olvasásukhoz innovatív készülékek
szükségesek. A képernyő napi életünk részévé vált, a betű-áradatot
elektronikusan kapjuk, digitálisan továbbítjuk. Ennek a folyamatnak
néhány alapelemét igyekszik a tanulmány vizsgálni, a könyvészeti
vonatkozásokra koncentrálva.
Kulcsszavak: olvasás, e-könyv, elektronikus olvasók
Goda Szilárd: Nyílt adat és nyílt
kormányzat
A nyílt kormányzás lényege, hogy az állampolgároknak joguk van
hozzáférni a kormányzat által generált információkhoz, és
dokumentumokhoz. Tágabb értelemben azonban nem kizárólag a hozzáférés
lehetőségéről, vagyis az átláthatóságról van szó, hanem arról is, hogy
az állampolgárok konstruktív módon bekapcsolódjanak a döntéshozatali
folyamatba, tehát a részvétel és az együttműködés szempontjairól is. A
tanulmány bemutatja a nyílt kormányzás legújabb kori adatvezérelt
fellendülését, amely a nyers, ráruházott értelmezéstől mentes
kormányzati adatot állítja előtérbe. A nyitottság megteremtését célzó
kormányzati kezdeményezések áttekintése után, világszerte működő
megoldásokat mutatunk be, a nyílt kormányzat számos területéről.
Kulcsszavak: nyílt kormányzat, nyílt adat, átláthatóság,
részvétel, együttműködés, együttműködő demokrácia, kormányzat 2.0,
e-kormányzat, e-demokrácia
Guld Ádám: Emók a világhálón
A szubkultúrákkal kapcsolatos társadalomtudományos érdeklődésnek ma már
több évtizedre visszatekintő hagyományai vannak. A
szubkultúra-kutatással foglalkozó, alapvetően amerikai és angol
gyökerekből táplálkozó irányzat napjainkban világszerte meghatározó, jól
kidolgozott interpretációs keretet biztosít számos társadalmi és
kulturális jelenség tanulmányozásához. Az elmúlt bő egy évtized során
azonban egy olyan új értelmezési lehetőség feltűnését is
megfigyelhettük, amely a szubkultúrák kialakulásának és működésének
dinamizmusait alapvetően a vizuális médiumok által uralt médiatársadalom
elméleti kontextusában helyezi el. A poszt-szubkulturalizmusként
ismertté vált áramlat különösen izgalmas lehetőségeket kínál fel abban
az esetben, ha a kortárs kulturális képződményeket a posztmodern
korszakra jellemző identitásformálás és a posztmodern médiakultúra
összefüggéseiben vizsgáljuk. Az alábbi írásban ezekre a lehetséges
összefüggésekre mutatok rá az emo közösséget jellemző hálózati
médiareprezentációkon keresztül.
Kulcsszavak: szubkultúra, poszt-szubkulturalizmus, médiakultúra,
online kommunikáció, identitás, közösségi média, emo
Dr. Gyökér Irén – dr. Finna Henrietta:
Hogy halad a szekér a globális karrierutakon?
Bár Magyarország történelme során a kivándorlás – különböző mértékben és
eltérő célcsoportokkal, de – mindig is jellemző volt, a külföldön munkát
vállalók legújabb típusa – a képzett, diplomás, munkavállalási korban
lévő, fiatal, magas potenciállal rendelkező, szellemi munkát végzők –
egyre meghatározóbb szerepet játszik a migrációban. Az agyelszívás
veszélye a hazai vállalati döntéshozókat is arra kényszeríti, hogy a
külföldön munkát vállaló potenciális tehetségek igényeit és motivációit
megismerjék, és újfajta ösztönző rendszereket dolgozzanak ki számukra.
Ehhez nyújt jó alapot a globális karrierek témakörét – főként
menedzserek körében – vizsgáló empirikus kutatás, mely egyéni és
szervezeti oldalról igyekszik megvilágítani a nemzetközi karrierekkel
kapcsolatos szempontokat. Jelen cikk a 2011 augusztusában lefolytatott
kutatás főbb eredményeit mutatja be, célja az alapvető tendenciák és
jelenségek bemutatása a külföldi munkavállalás motivációit, az
alkalmazkodás nehézségeit és a visszatérési szándékot illetően.
Kulcsszavak: globális karrier, agyelszívás, kérdőíves kutatás,
képzettek migrációja, szervezeti kiküldetési rendszer
OLVASÁS KÖZBEN
Könyvrecenzió: Németh Gabriella:
Posztmodern erők és konzervatív hősök. Nyíri Kristóf: Kép és idő című
kötete alapján
English summaries of the papers
|
