Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

 

XII. évfolyam 3. szám

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

BEKÖSZÖNTŐ

 

Ollé János: A tudás alapú társadalom iskolája

Az iskola, mint tudásközpont szerepe az információs társadalomban több szempontból is újraértékelődik. Mi a tanár, a diák, vagy akár az iskola új szerepe az információs társadalom iskolájában? Az egyéni, vagy a közösségi érdek a fontosabb? Az iskolátlanítás folyamatában egyre inkább az információmegosztás, és nem az információirigység az adaptív stratégia.

Kulcsszavak: információs társadalom, oktatás, iskolátlanítás, pedagógia

A cikk letöltése (pdf)

 

Duma László - Monda Eszter: Táblagépek oktatási eszközként való bevezetésének hatása – információs társadalom szcenáriók

Az oktatásban is használják már az IT-t és elérkeztünk a fordulóponthoz, amikor a számítógépek és laptopok után már az e-learning módszereken alapuló internettel összekötött táblagépek korszaka következik. A Futures management-ből ismert Eltville modelljének segítségével elemezzük az oktatási rendszer hatásait, és a módszer lehetőség-feltárás szakaszában a Jövőkerék (eredeti angol nevén Futures Wheel) jövőkutatás módszerrel ábrázoljuk a lehetséges jövőbeni hatásokat. Az Eltville módszer alkalmazását követően meghatározunk négy lehetséges szcenáriót, jövőképet. Az ICT eszközök lehetséges hatásai közül rendezőelvként kettőt emelünk ki: a fizikai, mentális és szociális lét dimenzióját és a tudásmegszerzésre, -megosztásra vonatkozó aspektust.

Kulcsszavak: táblagépek, IKT alapú oktatás, oktatás jövője, IKT hatása

A cikk letöltése (pdf)

 

Lengyel Péter – Herdon Miklós: e-Learning minőségfejlesztése a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában

A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma e-Learning rendszerének fejlődési folyamatára alkalmaztuk a Gilfus modellt, mely az e-Learning alkalmazások felhasználóinak az összes képzési résztvevő számához viszonyított változását szemlélteti. Létrehoztunk egy e-Learning kutatási-fejlesztési-alkalmazási kollaboratív modellrendszert, melynek célja, hogy az implementált nyílt forráskódú rendszerek és az alkalmazható ismeretbázisok kapcsolatát megvalósítsuk, segítve a hallgatók oktatók, kutatók közötti együttműködéseket, tananyagtartalmak és tudásbázisok interaktív használatát a saját, a hazai társintézmények és külföldi partnerek között.

Kulcsszavak: e-Learning, minőségfejlesztés, Gilfus modell

A cikk letöltése (pdf)

 

Molnár György: A technológia és hálózatalapú alapú tanulási formák és attitűdök az információs társadalomban, különös tekintettel a felsőoktatás bázisára

Az információ és tudásalapú társadalomban a műszaki, gazdasági, társadalmi fejlődés hatására munka jellege és minősége, a mindennapi életünk jelentősen átformálódott. Ennek hatására a klasszikus oktatás-tanítás színterei is gyökeresen megváltoztak, melyet a mai szóhasználattal az atipikus tanulási formák és az elektronizált tanulási környezet írnak le. Ezekhez a tanulási formákhoz kapcsolódó megváltozott tanulási környezetre erőteljesen jellemző a technológiailag erősen informatizált, IKT- (Információs és Kommunikációs Technológiák) támogatott világ. A cikk ezen folyamatok következtésben formálódó új tanulási formákra és oktatásinnovációs törekvésekre hívja fel a figyelmet. Az új tanulási környezetek elektronikus és virtuális keretrendszerekhez kötődően jelennek meg, mely jelentősen reformálja a tanári és tanulói szerepeket is. A tanulmány a ma fellelhető tendenciák mellett egy tanulási környezethez kapcsolódó empirikus vizsgálat eredményeit is bemutatja fókuszálva a felsőoktatásban tanulókra, melyek kiindulópontként szolgálhatnak a felsőoktatási képzések jövőbeni orientációs irányainak kijelölésében, illetve a curriculum fejlesztésben.

Kulcsszavak: IKT, tanulási környezet, technológia alapú tanulás, digitális kultúra, e-befogadó képesség, új tanulási potenciál

A cikk letöltése (pdf)

 

Hülber László: Az online projektmunka és megvalósításának eszközei - Az oktatási célú közösségi hálózatok használatának praktikus kérdései

A tanulmány fókuszában a projektmódszer oktatási területen való felhasználása áll. Ez a módszer a tanulás tanulására nevel egy olyan problémamegoldó algoritmus elsajátításával, ahol a konkrét cél elérése másodlagos szerepet tölt be. A módszer hatékonyságát növeli az IKT, illetve online eszközök bevonása. A cikkben ilyen módszerek és lehetőséges szisztematikus áttekintését olvashatjuk.

Kulcsszavak: projektpedagógia, e-learning, közösségi hálózatok, web 2.0.

A cikk letöltése (pdf)

 

Károlyi Renáta – Bakó Béla: Diskurzus 2.0. Az élőszó metamorfózisa a XXI. században, különös tekintettel az oktatásra

Esszénkben azon kérdés foglalkoztatott minket, hogy a digitalizáció korában szükség van-e az emberek közti üzenet-visszacsatolás típusú kommunikációra, és mik ennek a megjelenési módjai az internet világában. Ennek megfelelően kísérletet teszünk arra, hogy megvizsgáljuk az ember és ember közti személyközi és társadalmi kommunikáció XXI. századi metamorfózisait, lehetőségeit és lehetetlenségeit, ennek oktatásra gyakorolt hatásait, és végső soron az értelmiség sokszor szétfolyó és definiálhatatlan fogalmának megértését, vagy akár újraértelmezését.

Kulcsszavak: diskurzus, kommunikáció, oktatás, értelmiség

A cikk letöltése (pdf)

 

VÉLEMÉNY

Buhály Attila: Felhő vagy köd? A cloud computing és a történelemtanítás

Történelemelmélettel és -filozófiával foglalkozó szerzők sokszor leírták, hogy a történelem mindig az elmúlt események és az arra reflektáló jelen kölcsönhatásában alakul ki. Hogyan módosul azonban a történelmi ismeretszerzés folyamata a digitális írástudás korában? Létre tudnak-e jönni olyan összefoglaló szintézisek, amelyek a történelemtudományra és -tanításra jellemzőek voltak az utóbbi kb. 150 évben? Vagy előfordulhat, hogy a „webkettes” világot, legalábbis ami az ismeretszerzés folyamatát illeti, a „felhő” helyett a „köd” metaforája írja le pontosabban, amiben az ember felismerhető támpontok nélkül botorkál?

Kulcsszavak: digitális technika, web2.0, történelemelmélet, történelemtanítás

A cikk letöltése (pdf)

 

SZEMLE

Hegedűs Szabina - Perlaki Gabriella: Hat kiemelt cikk bemutatása

A cikk letöltése (pdf)

 

English summaries of the papers