Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

 

2010 X. évfolyam 1. szám

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

BEKÖSZÖNTŐ

 

TANULMÁNYOK

 

Nico Stehr: A tudás társadalmi kontrollja a demokratikus társadalmakban
E tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy mi indokolja az új tudományos tudás társadalmi kontrolljára irányuló törekvéseket, és ezt a kontrollt milyen módokon igyekeznek megvalósítani a demokratikus társadalmakban működő nagyobb társadalmi intézmények. Körvonalazza a tudáspolitika mint új típusú politikai tevékenység fogalmát, és rámutat, hogy amikor új cselekvési képességek (vagyis új tudás) hasznosításáról van szó, a tudáspolitikának nem kell a priori korlátozónak lennie. Elemzésében az új tudásnak a társadalmi viszonyokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos előrejelzésekre, valamint az ilyen hatások ellenőrzését célzó erőfeszítésekre koncentrál, majd felvázolja, hogy miért kerül kiemelt helyzetbe a tudáspolitika a politikai tevékenységek sorában, hangsúlyozva a tudomány és a társadalom közötti viszony megváltozását. Miután különbséget tesz a tudáspolitika és a tudománypolitika között, bemutat néhány epizódot a tudáspolitika gyakorlati működésének illusztrálására.
Kulcsszavak: tudáspolitika, tudománypolitika, cselekvési képesség, társadalmi kontroll

 

Nico Stehr: Mi a társadalmilag releváns tudomány?
E tanulmány szerzője a C. P. Snow által megkülönböztetett „két kultúra” elemzéséből kiindulva a következő megállapításokra jut: a tudomány növekvő jelentősége és többszörösen bebizonyosodott társadalmi hasznossága ahhoz vezetett, hogy a fejlődés egy bizonyos fokára jutott társadalmakban a tudomány a társadalmilag releváns tudás legfőbb forrásaként szilárd monopolhelyzetbe került. A feltárásra váró új területek kutatását és ezáltal a döntéshozatal és a társadalmi cselekvés számára nyíló mozgástér kiterjesztését szolgáló funkciójában a tudomány egyszerűen pótolhatatlan. Ugyanakkor a tudománynak az új tudást ma hipotetikus tudásként kell prezentálnia, ami a jövőben módosulhat. A tudomány is létrehozza a maga sajátos bizonytalanságát: a tudományos eszközökkel elért minden új ismeret egyszersmind a még nem kielégítő tudás új területeit jelöli ki. Mégis a tudomány az egyetlen legitim eszköz a tudás létrehozására, bármennyire bizonytalan legyen is. A tudomány feladata többé nem a biztos tudás közzététele, hanem inkább a bizonytalanság kezelése.
Kulcsszavak: társadalmilag releváns tudás, bizonytalanság, kockázatkezelés

 

Z. Karvalics László: Az amerikai információs társadalom különössége. Szempontok és modellezési lehetőségek
Az információs társadalom az Egyesült Államokban születik meg a hatvanas évek legelején, évtizedekkel megelőzve a világ más országait. A tanulmány a civilizációs paradigmaváltás mögött álló felhajtóerőket, a gyors és különleges fejlődés magyarázatát járja körül abból a szempontból, hogy milyen sajátos, kizárólag az amerikai társadalomfejlődésre jellemző tényezők együttállása alakította az ipariból az információs társadalomba való átmenetet. Három új és erős tézist fogalmaz meg. 1. Az amerikai információs társadalom különössége részben az amerikai ipari forradalom különösségére vezethető vissza. A bürokratikus kontrollforradalommal is támogatott amerikai ipari társadalom preadaptív az információs társadalomra. 2. Az első világháború az ipari társadalom megszilárdulásához, a második világháború pedig az információs társadalomhoz vezető paradigmaváltás időpontját tolja el tíz-tizenöt évvel, de ez a sajátos ritmus magyarázza az átmenet gyorsaságát. 3. A második világháború ezen túlmenően mintegy katalizátorként, számos egyedi sajátosság révén további gyorsító hatást is gyakorolt az információs társadalom kialakulására (a tanulmány ötöt emel ki ezek közül).
Kulcsszavak: Civilizációs paradigmaváltás, ipari társadalom, információs társadalom, Amerikai Egyesült Államok, bürokratikus kontrollforradalom, trendvonal-kiigazítás, második világháború

 

Molnár Szilárd: Információs társadalom korhatárok nélkül
Az információs társadalom fejlesztésére irányuló magyar társadalompolitika egyelőre kirekesztően kezeli az idősebb korosztályt. Egyáltalán nem szentel megfelelő figyelmet arra, hogy az öregedő társadalom problémavilágát és a befogadó információs társadalom lehetőségeit és aktív eszközeit össze lehet és kell kapcsolni a gazdasági-társadalmi versenyképesség, a foglalkoztatás, az iskolázottság, a képességfejlesztés, valamint az ezek révén elérhető piaci lehetőségek, produktivitás és növekvő belső fogyasztás szempontjaival. Nincsenek társadalmi üzenetek arra vonatkozóan, hogy az információs társadalom „mit kezdjen” az idősekkel, illetve mit kezdjenek az idősek az információs társadalommal. Mindezek következtében néhány év múlva egy töredezett, a generációkat elválasztó szakadékok mentén sokkal erősebben szegmentált, inkonzisztens magyar társadalomképpel állunk majd szemben.
Kulcsszavak: idősödő társadalom, e-befogadás, társadalmi kohézió, esélyegyenlőség, demográfia, időspolitika az információs társadalomban, aktív időskor

 

Koltay Tibor – Boda István: Írástudások az információs társadalomban amatőröknek és szakembereknek
Az információs társadalom a különböző neveken nevezett írástudások (műveltségek), vagy éppen ezek hiányának világa is. Ezeket sokféleképpen definiálhatjuk. Korunk írástudásának széles a hatóköre, így egyaránt kötődik a technológiákhoz és a kultúrához. A számba vehető írástudások, az információs műveltség, a médiaműveltség és a digitális írástudás, amelyet mint multimodális műveltséget célszerű megközelítenünk. A különféle írástudások között számos párhuzamot találunk, de bőven akadnak különbségek is. Ezen túl tudáselméleti megközelítésben is érdemes foglalkozni velük, ahogyan azzal is, hogy a Web 2.0-s környezetben különbséget kell tennünk az amatőröknek és szakembereknek szóló írástudások között.
Kulcsszavak: információs műveltség, médiaműveltség, digitális írástudás, multimodális műveltség

 

Finna Henrietta – Forgács Tamás: A rugalmas foglalkoztatási formákról
A globalizáció és a jelenlegi válság hatásaira reagálva a szervezetek számos, a munkaerő-állománnyal összefüggő döntéskényszerrel szembesülnek. Fontos felismerniük a rugalmas, alternatív foglalkoztatási formák szerepét, egyrészt a munkaerőköltségek csökkentése, másrészt a változó vevői igényeknek való jobb megfelelés érdekében. A tanulmány áttekintést ad a munkaerőpiaci rugalmasság jelentőségéről, az alternatív munkavégzési formák típusairól és a „rugalmas vállalat” Atkinson által kidolgozott modelljéről. Szerzői bemutatják az egyik atipikus forma, a távmunka speciális jellemzőit és célcsoportjait, valamint a távmunka bevezetéséhez szükséges munkavállalói és munkáltatói kompetenciákat, infrastrukturális igényeket és a vele járó kockázatokat is.
Kulcsszavak: munkaerő-piaci rugalmasság, rugalmas vállalat, numerikus flexibilitás, atipikus foglalkoztatási formák, távmunka

 

INFINIT
Csótó Mihály: Az intelligens elektromos hálózat és a gazdaság
Gyarmati Andrea: Távmunka és munkahelyi elégedettség: hogy is van ez?

 

OLVASÁS KÖZBEN
T. Dénes Tamás: "Maximális biztonság = minimális emberi tényező"

 

SZEMLE

 

English summaries of the papers