Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

 

2010 X. évfolyam 2. szám

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

BEKÖSZÖNTŐ

 

TANULMÁNYOK

 

Tóth Katalin: Tér-tudatos információs társadalom
Az információ 70-80 százaléka helyhez köthető. Az info-kommunikációs technológiák fejlődésével a klasszikus ábrázolás, a térkép átadja helyét a digitális téradatoknak és a helyhez kötött szolgáltatásoknak. Az internetnek köszönhetően az adatoknak nemcsak a megosztása, hanem a gyűjtése is egyre szélesebb társadalmi réteg bevonásával történik. A térinformációs infrastruktúra áttekintést nyújt a téradatokkal kapcsolatos szolgáltatásokról és azok igénybevételének feltételeiről, s lehetővé teszi a rendszerek interoperabilitását. A térinformációs infrastruktúra stratégiai tervezésénél szükség van a társadalmi hatások értékelésére, a felhasználói igények és az alkalmazott műszaki megoldások figyelembe vétele mellett. A szaporodó üzleti alkalmazások és e-közigazgatási szolgáltatások egyre inkább az információs társadalom tér-tudatossá válása irányában hatnak.
Kulcsszavak: térbeli adatok, helyhez kötött szolgáltatások, térinformációs infrastruktúra, információs társadalom, e-kormányzat

 

Krauth Péter: Az intelligens közlekedés jövője Magyarországon
Az ún. intelligens közlekedési rendszerek kialakulása az informatikának a közlekedés világába való behatolását jelzi. Az „intelligencia” olyan információs eszközök és rendszerek használatával kerül be a közlekedésbe, amelyek a közlekedés komplex, többszintű folyamatában egyre több döntést hoznak önállóan, és egyre jobban előkészítik az emberi döntéseket a közlekedés különböző szintjein (a jármű vezetése, az úthálózat működtetése és a forgalom irányítása terén egyaránt). A tanulmány szerzője az intelligens közlekedési rendszerek várható magyarországi megjelenését és elterjedését vázolja fel. Nem a technológiai megoldásokkal kapcsolatos hazai kutatási-fejlesztési tevékenység lehetséges témáinak meghatározására törekszik, hanem elsősorban az alkalmazás és a használat felől közelítve tesz kísérletet a várható helyzet körvonalazására.
Kulcsszavak: intelligens közlekedési rendszerek, út- és járműinformációs rendszerek, forgalomirányítás, adatcsere, Magyarország

 

Prazsák Gergő: Prolegomena az európai internethasználók értékpreferencia-változásának vizsgálatához
Az egyén és a közösség értékrendje meghatározó módon befolyásolja az emberek tevékenységét és viselkedését. A tanulmány szerzője megkísérli beilleszteni az egyén és a kultúra által preferált értékeket az internet használatát elsősorban szociológiai okokkal magyarázó modellekbe, és szociológiai (Schulze), szociálpszichológiai (Schwartz) és filozófiai (Kant, Nietzsche) megközelítésekre egyaránt támaszkodva elemzi az internet használatát meghatározó értékrendszer alakulását. Empirikus vizsgálatában az Európa 15 éven felüli polgárainak értékpreferenciáit feltáró European Social Survey (ESS) kutatási projekt 2002 és 2008 között felvett, mintegy kétszázezer ember válaszait tartalmazó reprezentatív adatbázisának újszerű feldolgozására vállalkozik.
Kulcsszavak: értékpreferenciák, internethasználat, értékszociológia, Schwartz értékteszt, másodlagos digitális egyenlőtlenségek

 

Koltai Andrea: Interaktív alkalmazások a magyar kereskedelmi televíziózásban – beszámoló egy emeltdíjas telefonszolgáltatásokkal kapcsolatos kutatásról
A retrospektív tanulmány egy 2004-ben végzett kvantitatív keresztmetszeti kutatás (telefonos megkérdezés), valamint egy közel egy évtizede tartó, kvázi-longitudinális kvalitatív kutatás (résztvevő megfigyelés) eredményeit elemezve és összegezve vizsgálja a televízió és a mobiltelefon szimbiózisából fakadó interaktív alkalmazásokat. Meghatározza a különböző alkalmazástípusokat kedvelő felhasználók szocio-demográfiai karakterisztikáját, valamint feltárja a nézők ilyen típusú szolgáltatások igénybevételére irányuló motivációját. Végeredményben a „kemény” adatok „lágy” adatokkal kiegészítve empirikusan igazolják, hogy az innovációk diffúziójára vonatkozó Rogers-féle elmélet érvényes az interaktív televíziós alkalmazások terjedésére nézve is.
Kulcsszavak: interaktív alkalmazás, emeltdíjas telefonszolgáltatás, értéknövelt szolgáltatás, alternatív és addicionális bevételi források, Rogers innováció-terjedési elmélete

 

OLVASÁS KÖZBEN

Székely Iván: Újra meg kellene tanulnunk felejteni

Goda Szilárd: Az online deliberáció lehetőségei

 

KONFERENCIABESZÁMOLÓ
Magyar Gábor: Zöldülnek a britek? Leomlanak a digitális falak?

 

INFINIT HÍRLEVÉL

Gyarmati Andrea: A testrész-készítőtől a kapcsolatháló-építő munkásig, avagy foglalkozások 2030-ban

 

English summaries of the papers