Kezdőlap

Az alapítványról

Tisztségviselők

Partnerek

Kapcsolat

Információs Társadalom

 

A tartalomból

 

Archívum

 

Impresszum

 

Laptársak

Kutatási Jelentés

Könyvprogram

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Copyright © 2004-2012
INFONIA Alapítvány
Minden jog fenntartva

Információs Társadalom folyóirat - archívum

 

XIV. évfolyam 3. szám

 

A teljes szám letöltése egyben (pdf)

 

 

TANULMÁNYOK

 

Szűts Zoltán: Információs társadalom Koreában. Úton a teljes behálózottság felé

Jelen tanulmány célja a koreai információs társadalom leírása, melynek legfőbb vonása, hogy létrejöttében a legdominánsabb módon az állam vett részt. Korea ma világelső az internetpenetráció, a szélessáv, a képzett felhasználók és az e-közigazgatás szempontjából. A koreai információs társadalom leírására számos lehetőség adódik. Tanulmányunkban történeti/technikai megközelítésből, az állami szabályozás, valamint az e-közigazgatás bemutatásán keresztül vállalkozunk a távol keleti ország teljesen behálózott társadalmának vizsgálatára.

Kulcsszavak: Korea, információs társadalom, ubiquitous networked society, e-közigazgatás, állami szabályozás, digitális írásbeliség, digitális szakadék, tartalomlétrehozás, mobilkommunikáció, chaebol

A cikk letöltése (pdf)

 

Dr. Molnár György: Az IKT eszközök használata a koreai oktatási rendszerben

A cikk fókuszában a koreai és a hazai oktatási rendszer jellemzése áll az IKT sajátosságokat tekintve. A vizsgált távol-keleti ország oktatási rendszerei gyorsan és jelentős fejlődésen mentek keresztül, az oktatás IKT hátterét, vagy az alkalmazott oktatási formák és tanulási módszerek terén. Ebből következve a szerző a cikk második felében az IKT alapú technológiai eszközrendszer (Cyber Home és LMS) bemutatására vállalkozik a koreai oktatási rendszer terén.

Kulcsszavak: digitális írástudás, tanulás, Korea, Magyarország, Cyber Home, PISA, digitális tankönyvek

A cikk letöltése (pdf)

 

Yoo Jinil: A koreai információs társadalom kultúra specifikus jelenségei

A koreai információs társadalmon belül számos olyan jelenség figyelhető meg, melyek kifejezetten ezen rendkívüli mértékben behálózott távol-keleti országra jellemző, tanulmányomban így általam választott hat, koreai kultúra specifikus jelenséget vizsgálok. Ezen jelenségek a digitalizálás hatása a koreai írásra; a centralizált közösségi média; az internet szerepe koreai populáris zene, k-pop terjedésében; az online elérhető tartalmak iránti fizetési hajlandóság; a számítógépes játékok és a specifikus játékhelyszínek – a PC-bang-ok kiemelt szerepe, valamint a koreai információs társadalom jellegzetes negatív jelenségei.

Kulcsszavak: Korea, behálózott társadalom, IKT, hangul, Cyworld, Naver, KakaoTalk, digitális kulturális termékek, k-pop, internet függőség, digitális demencia, cyberbullying

A cikk letöltése (pdf)

 

Nagy Gyula: Megy-e a digitalizálás által a világ elébb? - Avagy mi végre digitalizálunk?

Az elmúlt évtizedek során megvalósult digitalizálási projektek és online adatbázisok használata közben viszonylag könnyen beláthatjuk, nem állunk már annyira messze annak az állapotnak az elérésétől, hogy minden valaha keletkezett analóg és már eleve digitális formában született információ felkerüljön a hálózatra. Tíz éve ez még sokkal kevésbé lett volna hihető, ma azonban már ott tartunk, hogy nevet kellene keresnünk ennek az elérendő állapotnak. A jövő lehetőségeinek tárgyalása mellett bemutatásra kerül két, a közelmúltban elindult magyar digitális archívum, mintegy alátámasztva azt, hogy mi mindenre vagyunk már ma is képesek és a nem olyan távoli jövőben valóban megvalósítható lesz a „digitális szingularitás” ideája.

Kulcsszavak: digitalizálás, digitális szingularitás, metaadat, teljes szöveg, hírlaparchívum, DélmagyArchív, Arcanum Digitális Tudománytár

A cikk letöltése (pdf)

 

Karafiáth Balázs László: A memetikai kommunikációkutatás lehetőségeiről
Közel négy évtizede növekszik Richard Dawkins mém-elméletének ismertsége és népszerűsége. Az elmúlt öt esztendőben pedig a közösségi oldalakon tapasztalhatjuk a mémek mind intenzívebb terjedését. A cikk azt mutatja be, hogy napjaink erősödő bottom-up kommunikációját kiaknázva hogyan lehet alkalmazni a memetikai megközelítés lehetőségeit a társadalomkutatásban, a piackutatásban. Kulcsszavak: mém, kommunikációkutatás, közösségi oldalak

A cikk letöltése (pdf)

 

 

English summaries of the papers